138734. lajstromszámú szabadalom • Járógép
Megjelent 1948. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 138734. SZÁM. XX/g. OSZTÁLY. — N-39'75. ALAPSZÁM. Járógép. Nemes Tihamér oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1944. évi november hó 11. Az eddig ismert járművek a terep nehézségeit csaknem kizárólag redőnyjárattal (hernyótalp, tiproiánc stb.) küzdik le, aminek igen sok hátránya van. A lánc az egész út-5 vonalon kénytelen hézagtalanul megdolgozni a talajt, ami nagy munkaveszteséggel jár, nagy sebesség nem érhető el és bizonyos fajta talajok (pl. mocsár, elszórt szikla, meredek hegyoldal stb.) egyáltalán nem is 10 járhatók veíe. A természet útmutatása szerint a lábbal való járás az egyetlen mód, amely minden terepen bevált s amellett munkája is az elképzelhető legkisebb, mért a lépdelés a talajt úgyszólván csak egyes 15 pontokon érinti, a talajnehézségeket tehát nem legyőzi, hanem mellőzi. Mindezzel jár még egészen a repülőgépsebességig fokozhaladási sebesség is, ami különösen a találmány hadi célokra való felhasználásánál 20 előny, amikor is áttöréseknél, inváziónál stb. területek gíyors birtokbavételéről van szó, ahol a harckocsi nem elég gyors és terepbíró, a repülőgép meg a megszállásra nem alkalmas. 25 A találmány szerint a jármű törzsét hoszszú, előnyösen 5—10 m. lábak (legcélszerűbben kettő) hordják, melyeknek mozgatását sűrített levegő, nyomófolyadék, robbanókeverék stb. . végzi, vezérlésük pedig 30 másolóművel történik olymódon, hogy a vezető pl. kerékpárnyereghez hasonló ülésen ülve lábait a járás megkívánt ritmusában mozgatja, a lábaira erősített másolómű adószerkezete a mozgást, a vezető legcsekélyebb megterhelése nélkül átviszi a gép- 35 lábakra. A vezetőnek tehát csak a talajt kell figyelnie és úg> lépdelnie, mintha ő maga járna és ezek a hosszú lábak az övéi volnának. Mozgásmásoló szerkezetet igen sokfélét 40 ismerünk, a jelen esetben azonban csak olyanok jöhetnek szóba, amelyek igen gyors működésűek és késésük elhanyagolható. A másolóművek legegyszerűbb ismert elve szerint egy Wheatstone-hidat képezünk két 45 csúszóellenállásból úgy, hogy a csúszókontaktusok összekötése a híd, az ellenállások pedig párhuzamosan vannak a telephez köíve. Ha most a hídba motort kapcsolunk, mely fogasrúd segélyével az egyik csúszót 50 mozgatja, akkor a másik csúszó kézzel való elmozdításakor a híd áramot kap és a motor mindaddig jár, míg a híd újra árammentes nem lesz, vagyis amíg az első csúszót a másikkal pontosan egyező helyzetbe hozza. Az 55 ellenállásokat folyadékpotencióméterekkel is helyettesíthetjük, amikor is a súrlódás lényegében kiküszöbölődik. A vázolt elv szerint a motor mozgatja a gépláb egy izületét, a másik csúszókontaktus pedig a ve- 60 zető lábán van megfelelőleg felerősítve. Természetesein annjyi másolóműre van szükség, ahány Ízület és ahány szabadságfoka van az Ízületnek. Ez ismert másolóműnek magában véve 65 elvi hibája van: nem követheti időben pontosan a másolandó mozgást, mert hiszen a motor csak akkor kap áramot, ha nem áll