138716. lajstromszámú szabadalom • Óra

Megjelent 1948. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÍfl SZABADALMI LEÍRÁS 138716. SZÁM. VTI/c. OSZTÁLY. — K-I 1357. ALAPSZÁM. Óra Korcsok Gergely órás, Újkígyós és Ss&tics Imre itiümérő Békésföldvár A bejelentés napja: 1947. évi június hó 20. A 12 órás időszámításról a 24 órás idő­számításra való áttérés megnehezíti az is­mert szerkezetű órák használatát, mert ezek csupán a 12prás időszámítás jelzésére 5 alkalmasak. Alz ismert órák számlapja több­nyire 12-es órabeosztású és ennélfogva a 13—24 óra közvetlen leolvasása nem is le­hetséges. Vasútállomásokon, postahivatalokon, io nyilvános órákon, de. az általános haszná­latban is úgy igyekeztek e nehézséget ki­küszöbölni, hogy az órák számjapján ket­tős, 0—12 és 13—24-ig terjedő órabeosz­tással látták el. E módosítás már lehetővé 15 teszi a 24 órás időszámításnak megfelelő közvetlen időleolvasást, azonban hátránya, hogy áz óramutató minden állásához két időadat tartozik. A leolvasás tehát egyrészt nem egyértelmű, másrészt pedig ez elren-20 dezés nem is alkalmas a 24 órás időszámí­tás népszerűsítéséhez, mert a közönség ön­kéntelenül és megszokás folytán csupán a 12-es számosztályzatot használja. A találmány a fenti hátrányok kiüszöbö-25 lésére és a 24 órás időszámítás népszerűsí­tésére, valamint egyértelmű használatára vonatkozik. A találmány olyan óra, mely­nek lényege az óramű által működtetett percmutatótengely és az óramutatótengely 30 közötti 24 : 1 arányú áttétel. Ennek követ­keztében a percmutató 24 fordulatának az óramutató csupán egy fordulata felel meg. Ha tehát az óra számlapját az eddigitől eltérően egyszeres, 0—24^ig terjedő órabe­osztással látjuk el, akkor a percmutató egy 35 teljes körülfordulása alatt az óramutató éppen egy órabeosztásnak megfelelő mér­tékben halad tovább, vagyis a nap 24 órá­jának bármely órája a számlapról egyértel­műen leolvasható. A számlap egyéb részei, 40 nevezetesen a perc-beosztás és a másod­perc-beosztás az ismertek lehetnek. Ha éb­resztőóráról van szó, az ébresztőmutató számbeosztása is 0—24-ig terjed és a perc­mutató tengelye, valamint az ébresztőszer- tó kezet tengelye között ugyancsak 24 : 1 át­tételt alakítunk ki. A találmány szerinti óra egy előnyös fo­ganatosítási módja értelmében a számbe­osztások kezdőpontját nem a számlap felső EO részén, hanem annak legalsóbb pontján, il­letve pontjain rendezzük el. Igaz ugyan, hogy ezáltal a percmutató jelzése megfor­dul, mert az egész órát a számlap alján, a negyedet a bal első negyedben, a háromne- 55 gyedet a jobb harmadik negyedben, míg a felet a számlap legfelsőbb pontján mutatja, ez azonban könnyen megszokható; ezzel szemben az óramutató járása a nap járá­sára emlékeztet, amennyiben a dél a beosz- 60 tás legmagasabb pontján, az éjfél pedig a legalacsonyabb ponton mutatkozik. Ilymó­don az óra oly távolságból is következtetést enged az óra, illetve a nap állására, amely távolságból a számlap számai már nem is 65 láthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom