138706. lajstromszámú szabadalom • Világítótest
Megjeient Í948. évi szejptember iió Í5-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138706. SZÁM. VH/h. OSZTÁLY. — 1-4879. ALAPSZÁM. „Világítótest« Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég*, U j pest. A bejelentés napja: 1946. évi május hó 31. A találmány világítótest, amelynél a fény forrása fluoreszkáló festék, amit a 3 atomsúlyú radioaktiv hydrogénizotóp sugárzása gerjeszt világításra. 5 Ismeretesek már régóta olyan világítóernyők, amelyeknél a fényt kevés rádiummal vagy roezotfioriummal kevert világítófesték, pl. cinkszulfid szolgáltatja. Ezeknél és az ismert egyéb hasonló fényforrásoknál, 10 azonban az a hátrányos jelenség mutatkozott, hogy csak kis fénysűrűségeket lehetett ilyen módon előállítani. Azt találták, hogy amennyiben a fénysűrűséget 2X10-5 Lm/cm2 -nél nagyobb értékűre próbálták 15 beállítani, a festék élettartama néhány napnál nem volt hosszabb, illetőleg fényessége rövid idő alatt a fent megadott értékre csökkent. Ennek a hátrányos jelenségnek \ az okát abban találták, hogy a radioaktív 20 bomlásnál felszabaduló igen nagy (többmillió elektronvolt) energiájú alfarészecskék bombázása a festéket tönkreteszit Éppen ezért a gyakorlatban nem is igen tudtak 0.2 mgnál nagyobb mennyiségű rádiumot, vagy 25 ennek megfelelő mezothoriumot alkalmazni 1 g világítótestekhez. Nagyobbmennyiségű rádióaktív anyag alkalmazásánál még az a hátrányos jelenség is fellépett, hogy a fény gerjesztésére hasz-30 nosított alfasugárzáson kívül az alkalmazott radioaktiv anyag mennyiségének növelésével fokozottabb mértékben keletkezett kemény, áthatoló és a környezetet veszélyeztető röntgensugárzás, illetőleg gammasugárzás is. 35 Mindezen hátrányokon, amelyek radioaktiv anyagok felhasználásával működő világítási célokra szolgáló ernyő készítését lehetetlenné tették, a találmány értelmében oly módon segítünk, hogy a világítófesték 40 gerjesztésére olyan radioaktiv anyagot használunk, amely csak kis sebességű és ennélfogva a fényforrás burkolatán át nem hatoló részecskéket sugároz ki és amely gammasugárzást gyakorlatilag kimutatható 45 mennyiségben egyáltalán nem ad. A találmány értelmében ilyen radioaktiv anyag a Ihydrogémnek a 3 atomsúllyú izotópja. Ezen izotóp, mint ismeretes, >kb. 150 napos félidővel bomlik és bomlása közben kb. 20.000 50 elektronvolt energiájú bétasugárzást ad. Más sugárzást ezen anyag bomlásánál nem tudtak kimutatni. A találmány értelmében a fényforrást többféle módon állíthatjuk elő. A legegysze- 55 rűbb kiviteli formája a világítótestnek az az elrendezés volna, amelynél egy üveggömbnek a belső falát fluoreszkáló festékkel * vonjuk be és a gömböt a H3 gázzal töltjük meg. Ez esetben azonban, tekintettel arra, 60 hogy a bétasugarak szabad úthossza a gáz nyomásának növelésével erősen csökken, csak igen ikis nyomást alkalmazhatunk, hogy a gáz belsejéből kilépő részecskék a fal felületét még elérjék és így, mivel a gáz 65 mennyisége csak igen kicsi lehet, a felületi
