138679. lajstromszámú szabadalom • Rádióvezérlő berendezés mozgó tárgyak haladási irányának megállapításához
16 läSOYd. polaritása jelzi, hogy a jármű az előíróit kurzustól balra vagy jobbra fekszik-e. E feszültség illetőleg potenciál érzékelhetővé tétele végett a (140) cső rácsát .a (141) 5 ellenállással kötöttük össze. A (140) cső galvanométert vagy vizuális jelzésre alkalmas más (142) eszközt tartalmazó körbe van iktatva. A 12. ábrában feltüntetett indikáló kör a fent leírt kiviteli alakokban hasznait 10 indikáló körrel azonos lehet. A műszer működését a megelőző kiviteli példák kapcsán, már ismertettük. Csupán röviden említjük meg, hogy a (142) műszer Wheatstone-híd kiegyenlítő 15 áramágába van iktatva. A négy ellenállás közül három állandó, a negyedik ellenállást pedig a (140) cső katód-anód ellenállása a1 kotja. E cső előfeszültsége normális körülmények között akkora, hogy a cső rács-20 anóda karakterisztika egyenes szakaszán dolgozik, úgyhogy a (138) vezeték mentén uralkodó feszültség polaritása földdel szemben pozitívról földdel szemben negatívra változik, megfelelően megváltozik a (140) 25 cső katód-anód ellenállása is. A Wheatsone-híd ágaiba iktatott ellenállásokat úgy méretezzük, hogy a (142) galvanometer mutatója a középső nullhelyzetben álljon, ha a (140) cső rácspotenciálja 30 földdel szemben nulla. Ekkor a galvanometer mutatója íjobbra vagy balra; leng ki, ha a (138) vezeték potenciálja pozitívvá, illetőleg negatívvá lesz. Ily módon a (142) indikátoron a (P) repülőgépnek az előírt 35 kurzushoz viszonyított helyzete mindenkor leolvashtó. A (142) galvanométer mutatója zérusra csak akkor mutathat, ha a (P) repülőgép pontosan az előírt kurzuson van, amikor a (+EAB) és (—EAB) feszültségek 40 zérussal egyenlőek, (ETI) és (ET2) mindketten egyenlőek (EC)-vel és a (138) vezető földpotenciálon van. A most leírt jel>zőáramkör rendkívül érzékeny. Ez a nagymértékű érzékenység an-45 nak a következménye, hogy azok a jelei-., amelyeket a fázist meghatározó, a (TI) is (T2) csöveket tartalmazó körökre kapcsolunk, az azonos fázisból hirtelen jutnak az vuientett fázisú helyzetbe, ha a (P) repülő-50 gép az előírt kurzusról az egyik vagy a másik irányban kitér. Az érzékenység mértékének szemléltetése végett tegyük fel, hogy az (A) és (B) antennák egymástól hat hullámhossznyira 55 vannak elrendezve és hogy az (A) és (B) antennákkal adott sugárzás intenzitása ötször akkora, mint a (C) antennával adott sugárzás intenzitása. Feltesszük továbbá, hogy az (ET2) és (ETI) közötti feszültségkülönbség (13.- ábra), amely egyenlő (EC)- 60 vei, elegendő nagy ahhoz, hogy a (142) galvanométeren egy teljes skálakitérést kapjunk, továbbá, hogy a teljes skálakitérés 10%-a már elegendő nagy kitérés ahhoz, hogy a jármű vezetőjét tájékoztassa afelől, 65 hogy a jármű az előírott kurzuson halad, vagy sem. Feltéve, hogy az előírott kuizus ' a ,í ) =—180° fázisszögnek megfelelő kurzus, ahol a = 0° —00', úgy hogy a teljes skálakitérés 10%-át kitevő jelzés' a (142) 70 galvanométeren azt jelenti, hogy a jármű oly kurzusra tért át, ahol a = 0° — 01', feltéve, hogy mindkét vett jelet egyforma mértékben erősítjük. Például feltesszük, hogy az (A), (B), (C) 75 adórendszer Londonban úgy van felállítva, hogy a = 0° —00' kurzusvonal a közelítően 1000 km távolságban fekvő Berlin városon megy keresztül. Az a szektor, amelyen belül a jármű vezetőjének már nehézségeket 80 okoz annak a megállapítása, hogy az előírott kurzustól jobbra vagy balra mozog-e, rendkívül kicsiny, amennyiben a szektor középponti szöge csak 0°—02 '-t tesz ki. Az ezzel a szektorral meghatározott zóna szé- 85 lessége 1000 km-es sugárnyi távolságban kb. 500 méter. Ez a zóna tehát megfelel annak a területnek, amelyet kb. négy háztömb foglal el. A fenti leírásnál alapul vettük, hogy a 90 (C) antennát úgy működtetjük, hogy annak árama fázisban ugyanolyan mértékben siet a (B) antenna fázisa előtt, mint ámenynyivel késik az (A) antenna fázisa mögött. E'/A a feltételt azért tettük, hogy a (-{-EAB) 95 és (EC) vektorok illetőleg feszültségek egymással fázisban legyenek. Természetesen azonban a (C) antenna, valamint az (A) és (B) antennák fázisai közötti ilyen viszony nem előfeltétele a berendezés leírt működé- 100 sének. A (128) kondenzátor ugyanis lehetővé teszi, hogy a jelek közötti más fázis- * viszonyt is úgy változtassunk meg, hogy (-[-EAB) és (EC) egymással fázisban legyenek. A feltétel csak az, hogy a fázisviszonyt 105 úgy stabilizáljuk, tehát oly állandó értéken tartsuk, hogy a't' = ± 180° vonal mindig az előírt kurzus vonala legyen és hogy (EC) és (-f-EAB) egymással lényegében fázisban legyenek. 110 A fentiekből kitűnik, hogy a találmány szerinti berendezés lényegében rádiófrekvenciás jelekkel dolgozó oly berendezés, amellyel meghatározható valamely előírt irány, amely két szomszédos zóna közötti 115 határvonalat jelent, amely zónák egyikében
