138624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillin kinyerésére vizes oldatból

138624. Vs oldatot híg alkátoldattal kezeljük és- a nyers penidiainsót isimért módon választjuk el és tisztítjuk tovább. Az eljárás gyakorlati végrehajtásánál az 5 arjesztiöediéniyekibjől jöfcő penadffintartalmú vizes folyadékot a micelhilrnok eltávolítására megszűrjük és a könnyen, eltávolítható szennyeződések kiválasztására kevés FuMierífölddel kezeljük. A folyadékot 2—8 10 C°-ra lehűtjük és a (6) csővön át bevezetett híg kénsavvá!! vagy imás erős ásványi savval pH 2.8—3.5, célszerűen 3 értékre alítjuk be. Egyidejűleg amiiacetátot vagy a peni- . 15 •cilíininek imás, vízzel néim keveredő oldószerét vezetjük be a (7) csövön át ia torony alsó végébe. Már szerves oldószereket, pl. • diiktördietlesztert, klórbenzolt, nátrobenizolt, Jzoipropilacetáftiot vagy kloro-20 formot is használhatunk. Az oldószert bevezetés előtt célszerű lehűteni. Mialatt a penidllintartailmű vizes oldlat a tornyon lefelé áraimlik, szembentalálkozi'k a szerves. oldószerre! A torony töltése a 25 két folyadék kőzött benső érintkezést biztosít és1

ia penfciliot!

& szerves oldószer a vizes oldatból! al pH által megszabott arányban vonjuk ki. Ha laimilaceltátot használunk kivonószerlként és pH 3 körül van, úgy az 30 1. ábra értelmében kétszer annyi penicillin lesz az aimfocetát térifogaitegységéiben, mint a Vizes oldatában. Amily mérvben. közeledik a vizes, oldat a torony aljához, a pH3 tartományban egészen 80 % -ig emel-35 kedÜk a szerves oldószerbe átment penicillin mennyisége. A vizes oldatban még megmaradt penicillin kinyeréséire, a pH értéket 1.8—2.2 közötti, előnyösen 2 értékre csökkentjük 40 sav, pl. 0.5 N kénsav hozzáadásával. Ezáltal1

, az í. ábrából látható lmodon, további periicilffinmennyiség megy át a vizes oldatból a szerves oldószerbe. Mint már eimlítettúk, az alacsony pH 45 folytán a penidlln gyorsan bomlik. Azonban a fent leírt eljárás szerint a penicillin túlnyomó részét nagy pH melfett, kevés bomlással' vontuk ki és a sav a penicillinnek már csak kis Ihányiadán érvénye-50 síthetí bomlasztó hatását, viszont a penicillinnek' ezt a miaradvanyát az .alacsony, pH2, folytán, amellyel a vizes oldat a tornyot elhagyja, majdnem teljesen, ki tudjuk vonni. 55 Az eíjáríás nyújtotta- előnyök biztosítására be kell tartanunk a feltételeket. 'Nevezetesen a szerves oldószer pl. amiliacetát mennyiségét 5ebet5feg le kel szorítanunk, hogy lehetőleg kevés tisztátalanságot vonjunk ki, de elegendő nagynak kef lennie, 60 hogy a vízből lehetőleg az egész penicillint kivonja. Ha ezt az utóbbi feltételt nem teljesítjük, úgy a vizes fázis a kelleténél több penicillint v'isz magával, amely az erősebben savanyított övezetiben bontásnak 65 van kitéve. Ha a torony tetején belépő vizes fázis pH-ja 3, úgy mintegy egy térfogat amfiiaeetatot kél használnunk két térfogat vizes fázisra. Ha ez utóbbinak pH-ja nagyobb, úgy a- penfdUlirii kioldásához a szer- 70 ves oldószer (mennyiségét nlöveilhünk kell. Ez viszont iä kivont tisztátÜamságok menynyiségét fokozza. Minthogy az oCdott mennnyisiégek eloszlása a két folyadék között függ a használt oldószertől1 és némileg az

7ö erjedési folyadék miinőségétől is, az oMószer arányának optimumát a míndenkoríi viszonyoknak ineglfefielőileg, kísérletileg kell nrteg alapítanunk. Am'iíaeetát használata esetén a vizes szerves oldószer tér- 80 fogategységére 1—2 térfogat vizep fázist számítunk, ha ez pH 2.8—3.5 savanyúsággal lép a toronyba. » A torony töltőanyagának méretezése és mlineműségfe Is fontos, főképpen; .a folyadék- 85 áramlás irányítása tekintetében, Ha az túl apró, úgy emuligáló hatása oly erős lehet, hogy magában a toronyban nem válik szét, hanelm az oltíóazer' a víz egy «részét is magával! ragadjai, ha pedig túl nagy mé- 90 retű, esetleg nem hoz létre kdlőleg benső érintkezést a két ifolyadéklfázSe között, a kellő fokú kioldás biztosítására. Mindezeket a tényezőket kísérletileg kel megállapítani. "• 9ö 6 m magas torony jól dolgozott, ha 9.5 •mtm-es Ralsctíig-gyűrűket ' vágy egyenértékű anyagot használtunk töltésül és pH-3 belépési savanyúság Tnefett 2 térfogat erjesztési folyadékra 1 térfogat 1°° amitacetátot veszünk, az áramlási sebesség pedig óránként, a keresztmetszet négyzetdeciiméterére számítva: 6% liter. A kitermelés az elméletinek 95%-a volt. Minthogy # sav hatására beálló bomlás 105 a hőmérséklettel erősen növekszik, a tornyot lehetőleg alacsony, célszerűen 0—10 C° hőmérsékleten dolgoztatjuk. Ezért a vizes oldatot és oldószert hűtőn át vezetjük a toronyba és a készülélket hoszlgete- ilO léssel látjuk ef. ' A hiÜrogenSonrkoctentráció növeléslét célzó' savbevezetés helyét úgy választjuk •meg, hogy a penicillinnek lehetőleg nagy részét vonhassuk ki a nagyobb pH írneíilétt. 115 A savat rendesen a torony alsó négyedé-