138600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés energia termelésére az uránium atommagjainak rombolása révén
S 138600. egyik átomrombolásnál előálló gyors neutronok sebessége csökkenthető olykép, hogy ezeket a neutronokat lassú neutronokká alakítjuk át. Ennek következtében lénye-5 gesen emelhető annak a valószínűsége, hogy új rombolások állnak elő az ilyrnódon meglassított neutronok segítségével. A gyors elektronok lassítása,' amelyet „Fermi"-effekíusnak neveznek, annak az 10 ütődésnek a következménye, amely ez utóbbi neutronok és az urániumtömegbe vezetett könnyű vagy nagyon könnyű elemek magjai között jön létre. A találmány a fentiek alapján arra vö-15 natkozik, hogy atommagok rombolásával energiatermelő eljárást létesítsen oly anyaggal, amely a neutronok hatása alatt új neutronok emittálására alkalmas, továbbá az atomrombolás révén energia fel-20 szabadítására képes és ezt az eljárást az jellemzi, hogy az új, emittált elektronok pályáján, továbbá az említett, a neutronok hatásának kitett anyag belsejében egy vagy több könnyű vagy nagyon könnyű 25 anyagot helyezünk el, így pl. hidrogént, berilliumot vagy előnyösen deutériumot, pl. nehézvíz alakjában, vagy pedig szabad vagy kötött szenet, amely csökkenti a keletkezett új neutronok sebességét, mindezt 30 oly mennyiségben, hogy az ilyképpen lassított neutronok a szóbanforgó tömegben az atommagok új rombolását idézzék elő, vagy új neutronok emittálását és energia felszabadulását. 85 Az energiafe'szabadításban résztvevő tömegre eredetileg ható neutronok belső vaey külső forrásból származhatnak ehhez a tömeghez viszonyítva. Ugyanakkor, mikor ez az eljárás az 40 uránium további atommagjainak rombolása által új neutronokat létesít, vagyis rombolási láncok keletkeznek, amelyek úgy, amint a 13. ábra mutatja, széttartó irányúak (divergálok), önműködő szabályo-45 zás is jön létre, vagyis önműködően meggátoljuk a végtelen mértékben széttartó láncok keletkezését, amelyek az együttes pusztulását hoznák létre robbanás formájában. Tényleg, az uránium tömegbe beve-50 zetett könnyű és nagyon könnyű elemek lassító képessége a hőmérséklet emelkedésekor csökken és ugyanekkor növekszik annak a valószínűsége, hogy valamelyik neutron — abszorbeálása előtt — elhagyja 55 az urániumtömeget és ez a növekedés ugyanolyan értelmű, mint a hőmérsékletemelkedés, ami által a láncok összetartok lesznek, úgy, amint azt a 12. ábra mutatja. Más-részt éz äz eljárás lehetővé teszi olyan feltételek megvalósítását, amelyek- 60 nél az atommagok rombolása révén felszabadult energia által létesített hőemelkedés gyors ütemben megváltoztathatja az energiatermelésben résztvevő elemek, alkatrészeinek sűrűségeit vagy szétosztási 65 módjait, amiáltal a láncok keletkezése megakad és az eljárás ez esetben a 12. ábrán * látható módon folyik le. > A 12. és 13. ábrákon a fekete körök a rombolásokat mutatják, az új neutronok 70 ' keletkezése pedig széttartó egyenesekkel van szemléltetve, továbbá fehér körökkel, amelyek tetszétsszerinti okot szemléltetnek a lánckeletkezés meggátlására. A lassító elemiként igen könnyű eleme- 75 ket használhatunk, így pl. hidrogént, vagy pl. szabad vagy kótott deutériumot, vagy pedig a könnyű e.emeket, úgy mint pl. szenet, berilliumot {glucinium) vagy pl. szabad vagy kötött oxigént. A nagyon könnyű 80 lassítok különleges előnye, hogy csökkenti azon neutronok arányszámat, amelyeket rezonancia révén az uránium abszorbeál , és amelyek ilymódon az említett lánccal működő eljárás számára elveszhetnek. 85. j Ezeket az elemeket folyékony, gáznemű vagy szilárd állapotban pl. porított alakban ^ vezethetjük be és keverhetjük ezeket az • elemeket többé vagy kevésbbé bensőén' H urániummal vagy urániumvegyületekkel és 90 V ezek a keverékek bárminő ismert eszkö- • zökkel hozhatók létre. - fl így pl. lehet a poralakú urániumvégyü- fl lettel szilárd halmazállapotú hidrogén- S vegyületeket keverni, de lehet ez utóbbi fo- 95 • lyékony vagy gáznemű is. A hidrogén- j vegyület pl. szénhidrogénből állhat vagy 1 lehet víz, vízgőz, hidrogenizált gáz, valamely fém hidrogénvegyülete vagy hid"roxidja. 100 Ha a nagyon (könnyű vagy könnyű elem, amelyet az urániumtömegbe vezettünk be, gáznemű, pl. hidrogén, hélium vagy más könnyű gáz vagy pl. vízgőz vagy más gőz, lehet esetleg a könnyű vagy nagyon 105 könnyű elemben a kívánt sűrűség fenntar- fc tása végett', ezt az anyagot nyomás alatt ! bevezetni, noha a hőmérséklet emelkedik. ^ Ahelyett, hogy az urániumtömegbe vagy j az urániumvegyület tömegébe könnyű, 110 vagy nagyon könnyű elemet vezetnénk be, lehet úgy is eljárni, hogy ezt az anyagot az uránium hidrogénvegyületével vagy valamely urániumkeverékkel vagy nem hidrogéntartalmú Urániumvegyülettel vagy U5' ezek keverékével létesítjük.
