138589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műrostok, kiváltképpen viszkozeműrostok száraz fonására

Megjelent 1948. évi augusztus hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138589. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — B-l5967. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés műrostok, kiváltképpen viszkozeműrostok száraz fonására. Bdta, národni podnik cég", Zlin-ben. A bejelentés napja: 1943. évi július hó 13. Németországi elsőbbsége: 1941. évi július hó 17. (A 620/1940. M. E. számú rendelet alkalmazásaira!.) A száraz fonásnál a fonóoldatot forró levegőbe, illetőleg gázba fonják, amikoris az oldószer elpárolog és száraz rostok keletkeznek. Ez az eljárás a nedves fonás-5 sal szemben több előnnyel jár. A műszaki üzemben való megvalósítás során azonban s'zámos nehézség mutatkozik, különösen viszkózé feldolgozása esetén. Rövid idő alatt jelentékeny mennyiségű vizet kell el-10 párologtatni (mintegy 5 'kg vizet egy-egy kg száraz fonalra). Ezért a hőmérsékletet a fonótérben, kiváltképpen.a fúvóka közelében, lehetőleg magasan kell tartani, hogy a keletkező rostokat felületileg gyorsan 15 koaguláltasSák, illetőleg kiszárítsák és ezzel a rostok ősszeragadását elhárítsák. A szálnyalábnak a fonóaknán keresztül való további itovamenetele során a hőátvitelt meglehetősen nagy intenzitással kell 20 végezni, hogy a nedvességet a rost belsejéből majdnem teljesen eltávolítsák. Ezért az akna köpenyét belülről levegővel, gőzzel vagy villamosan fűtik. Ha a fonóaknában túlságosan magas' hőmérsékletet tartanak 25 fenn, a rostok ugyan hamarosan megszáradnak, ennek során azonban többé-kevésbbé megsérülnek és barnásán Színeződnek. Ennek folytán egyrészt szilárdságuk csökken, másrészt nem lehet a roSto-S0 kat világos színárnyalatokban megfesteni. Ha ellenben a fonóaknában alacsonyabb hőmérsékletet tartanak fenn, a fonóakna hosszát kell növelni (6 méteren túl) és' a keletkező rost túlságosan későn szárad ki, ezenkívül esetleg túlságos mérvű nyúlást 35 is szenvedhet. Azt találtuk, hogy az aknaköpeny fűtésére, tehát a fonótér közvetett hevítésére és egyúttal a fonótér közvetlen hevítésére is előnyös'en alkalmazhatunk forró szénsav- 40 gázt akár egyedül, akár más gázokkal együttesen. Különösen célszerűen alkalmazhatunk ehhez füstgázokat. A találmánnyal forró levegővel szemben különböző előnyöket érünk el. Nevezetesen: 45 1. A szénsav Savanyú jellege révén a viszkózé' felületileg koagulál, úgyhogy a rost megszilárdulása korábban következik be, ami igen kívánatos. 2. A hőátvitel intenzívebbé válik, mert a 50 széndioxid fajhője (azonos térfogatra számítva) a levegőénél nagyobb. 3. A ros'tok iners gázokban magasabb hőmérsékletet bírnak ki, mint oxigén jelenléte esetén. 55 4. A jobb hőátvitel és a magasabb fonási hőmérsiéklet miatt a fonóakna lényegesen rövidebbre vehető, ami a beruházási költségeket csökkenti. 5. A Széndioxid nagyobb fajsúlyára és 60 nagyobb kalóriatartalmára tekintettel a gáz áramlási sebessége csökkenthető, ezzel pedig elhárítjuk vagy csökkentjük az ártalmas örvénylések keletkezését a fonótérben. 6. Füstgázok alkalmazása esetén további 65 előny, hogy a még savanyúbb jellegű kén-