138580. lajstromszámú szabadalom • Eljárás atka-félék irtására való, egyidejűleg fertőtlenítő hatású szer előállítására

13858Ö. 3 Forráspont Olv. pont Vegyület Co

mm c° 30. Béta, béta-dimetil-akrilsav-N-etil-3,4-diklóranilid ... 123—126° (0"05) 31. Béta, béta-dimetil-akrilsav-N-etil-2-klór-6-metil-anilid 117—118° (005) 32. Béta, béta-dimetil-akrilsav-N-etil-o-amsidid 126—180° (0-2) 5 33. Béta, béta-dimetil-akrilsav-N-metil-p-anisidid 134—138° (01) 34. Béta, béta-dimetil-akrilsav-N-etil-p-fenetidid ... 143—148° (0'2) 35. Trimetilakrilsav-N-metil-anilidid .... 115—119° (0'4) 36. Trimetilakrilsav-N-metil-o-toJuidid 148—150° (12) 37. Trimetilakrilsav-N-etil-o-toluidid 152—156° (12) 10 38. r

Irimetüakrilsav-N-etil-m-toluidid 153-157° (12) 39. TrimetiJakrilsav-N-metil-p-toluidid 150—157° (12) 40. Trimetilakrilsav-N-etil-m-klóranilid' 121—125° (0'05) 41. Trimetilakrilsav-N-etil-p-brómanilid 121—126° (01) 42. Béta, béta-dimetü-akrilsav-diklóranilid (izomerkeverék) 80—90° 15 43. Trimetilakrilsav-N-metil-p-anisidid ... ... — — ... 130—135° (01) 44. Trimetilakrilsav-N-etiJ-p-fenetidid .•- 139—143° (01) Emellett figyelemreméltó, hogy a hatásos koncentráció határa a legtöbb esetben lényegesen alacsonyabb. Ezenkívül igen rö; vid idő után beáll az atkák bénulása, úgyhogy ezek jóval a kimúlás bekövetkezése előtt már nem képesek kárt okozni. Amint azt később ismertetjük, a vegyületeknek atka-irtó hatásával egyidejűleg baktériumölő hatásuk is van. Minthogy ezenkívül a vegyületek gyakorlatilag szagtalanok és a szükségelt töménységben nem mérgesek, különösen alkalmasak atkairtószerek előállítására, melyeket növényvédelmi és élelmiszerkészlet-védelmi, valamint higiénikus célokra használhatunk. A hatásos vegyületeket nem magukban, hanem hígítva kell alkalmazni, mely alatkbaa azok hatása jobban és gazdaságosabban kihasználható. A használatra kész szer kb. 5—10%-os töménységben átlagban kielégítőnek bizonyult. Egyes esetekben azonban, pl. vizes emulzióknál sokkal kisebb töménység is elegendő. Poralakú készítmények, pl. szóró- vagy porozöszerek esetében, amelyeknél az érintkezés az elpusztítandó atkával nem oly bensőséges, mint a folyékony készítményeknél, a töménység nagyobb lehet, pl. 80%-ig terjedhet. A találmány szerinti szerek hatásossága szempontjából fontos, hogy ezek finoman és egyenletesen legyenek elosztva a kész termék hatóanyagában. Koncentrátumokban, pl. emulziókoncehtrátumokban, melyeket használat előtt még hígítani kell, a hatóanyagot olyan alakba kell hozni, amely gyorsan és finoman elosztható. Ezt a finom elosztást pl. úgy érjük el, hogy a hatóanyagot szilárd poralakú elosztószerekkel összekeverjük és a kívánt, finomsági fokra őröljük; vagy az előőrölt, finoman porított szilárd hordozóanyagot a hatóanyag könnyen illó oldószeres oldatával impregnáljuk, majd az oldószert kiűzzük, mely kívániság szerint pl', leszívással csökkentett nyomáson nyerhető vissza. A végtermék szemcsenagysága ne legyen nagyobb, mint kb. 300 mikron. Legelőnyösebb a 20—80 mikron szemcsenagyság. A finom elosztást a hatóanyagnak vagy a hatóanyag valamilyen oldatának emulgeálásával érjük el diszpergáló- vagy emulgeálószer segítségével. Az emulziókban a hatóanyag finomtól egész kolloid-diszpergált alakban található. A szemcsenagyság ebben az esetben ne legyen nagyobb, mint 200 mikron. Az előnyös szemcsenagyság azonban 10 mikron alatt van. A hatóanyag további használati alakja mint oldat szerepel 'közömbös, folyékony vagy félig szilárd alkalmas elosztószerekben, melyekben a hatóanyag molekulárosdiszpergált formában van jelen. A használati alakok teljesen a célok után igazodnak. Szilárd hordozóanyagok, melyek poralakú készítmények előállítására alkalmasak, különböző közömbös, lyukacsos és poralakú szerves vagy szervetlen elosztószerek lehetnek, (mint pl. trikalciumfoszfát vagy kalciumkarbonát mint iszapkréta vagy mint őrölt mészkő, továbbá kaolin, bolusz, bentonit, talkum, égetett magnézia, kovasav, bórsav; úgyszintén parafaliszt, faliszt és más növényi eredetű poralakú anyag is alkalmas hordozóanyag. Az ilyen poralakú készítményeket nedvesítő- és/ vagy diszpergálószerek hozzáadásával vízzel is könynyen nedvesíthetjük, úgy hogy lebegőképes szuszpenziókat kaphatunk, melyeiket mint fecskendezőszereket pl. a növényvédelemben használhatunk. Folyékony készítmények előállítására