138553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-4-klórpirimidin előállítására

Megjelent ±948. évi július hó i-éii. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138553. SZÁM. IV/h/1. (TV/h/2.) OSZTÁLY. — C-6084, ALAPSZÁM. Eljárás 2-amino-4-klórpirimidin előállítására. American Cyan amid Company cégr, New-York, mint Kun Ervin vegyész és Clapper Thomas Wayne veg-yész jog utódja. A bejelentés napja: 1947. évi január hó 11. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége: 1942. július hó 21. (A 620/1940. M. E. számú rendelet alapján.) Á találmány javított eljárás 2-amino-4-klórpirimidin előállítására. Ez a termék szulfamilamidopirimidinek előállításának kiindulási anyagául szolgál. A 2-amino-4-klór-5 piromidint fémmel, pl. cinkporral 2-aminopirimidinné redukálhatjuk, amelyet acetilamino-, vagy nitrobenzol-szulfonilhalogenidekkel oly vegyületekké kondenzálhatunk, amelyek könnyen alakíthatók át szulfanila-10 midopirimidinekké. Ez utóbbi anyagok fertőző betegségek kezelésére igen értékes gyógyszerek. 2-amino-4-klórpirimidin laboratóriumi előállítására ezelőtt izocitozint foszforoxiklo-15 riddal hoztak reakcióba. Ez az eljárás azonban nagybani gyártásra nem alkalmas. Az English-féle 2,224.811. sz. amerikai szabadalmi leírás szerint a szabad bázis, helyett izocitozin 'szulfátból indul ki. Ezzel 20 növeli a hozadékot, amely az előbbi eljárás kétszeresét is meghaladja. Noha az izocitozinnal dolgozó régebbi eljáráshoz képest haladást jelent az English-féle eljárás, mégis a nagy foszforoxikloridfeleslegből 25 folyó hátrányok megmaradtak, mert a folyamat erősen exotermikus és nehezen szabályozható. A 2,268.033. számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett Hultquist* és Kuli-féle 30 eljárás az English-félét annyiban javítja meg, hogy a szükséges foszforoxikloridmennyiséget erősen csökkenti, kis mennyiségű klórszulfonsav használatával, amely az izocitozin és foszforoxiklorid közötti reakciót katalizálja. A javított eljárás gazda- 35 ságilag megfelelt, mert foszforoxikloridmegtakarítással járt és a kénsav és foszforoxiklorid közötti exotermikus reakció hevességét ' csökkentette, a túlzott hűtést pedig feleslegessé tette. ÍO Azonban ennek az eljárásnak is voltak hátrányai. így pl. mintegy egy negyed mol klórszulfonsavat igényel, minden mol izocitozinra, ha a legjobb eredményt követeljük. Habár a reakciót sokkal simábbá teszi 45 a klórszulfonsav, még sem szolgáltat oly nagy hozadékot, mintha kénsavmonohidrátot használunk katalizátorként. A klórszulfonsav továbbá a korrózió szempontjából okoz komoly nehézségeket. A fenti eljárá- 50 sok egyikénél sem lehet az izocitozint egy adagban hozzáadni és a foszforoxidklorid kellemetlen fiziológiai hatásai is kezelési nehézségeket okoznak. Továbbá a kénsav és klórszulfonsav jejenléíe az izocitozin szül- 55 fonalasa folytán a hozadékot csökkenti és a reakció teljes hatásfokát rontja, a 2-amIno-4-kIórpirimidinbe tisztátlanságokat juttat, ami e vegyületnek a rendesen cinkporral végzett későbbi klórmentesítését 60 zavarja. A találmány azt célozza, hogy kénsav-