138499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és fémötvözetek előállítására indukciós kemencékben
2 138499. fenntartása. Miivel a kemencében foglalt fürdő iedülete a fémfüi'dő nagyságával) változik, mely utóbbi a folyamat iközben nagymérteikben változik, a kemencefal 5 nagy része tetemes bőimérisékletváltozásoknak van alávetve. A fenti példában a fómfürdő 50% és 100% között változik és a fentemlített, ismert eljárás példáiban, melyeknél a ke-10 memeetérfogat l k-i át 'kitevő fenékmaradékkal dolgoznak, ia íémfürdő kb. 33% és 100% között változik. Az ismeri eljárásinál megállapították, hogy előnyös, ha '/3-nal nagyobb, célaze-15 rűen % vagy ennél nagyobb fenékmaradékkal dolgozunk, de még ha pl. 70%-os fenékmaradékkal dolgozunk, a fürdő felülete szokásos, ' lényegében, hengeres kemencében nagymértékíben vátozik. 20 Azt találtuk, hogy a keimemce-bélésnék a hőmérsékíetváltozásoknak kitett része könnyen letörik, a bélés a fürdő felületénél lehatniuk és az adag eljut a nagyfrekvenciájú tekercshez. 25 Minthogy ez utóbbi vízzel hűtött, a letörés igen komoly veszélyt jelent, mely le'hetőleg csökkentendő. Azt talláltuk továbbá, hogy a bélés ilyen helyi sérülései nem javíthatók döngöléssel, hanem az SO egész kemencebélést el ke!'l távolítani és új bélést bedöngöllní. A bélés problémájának tehát igen nagy gazdasági fontossága van a kemence üzemében. Az ismert eljárás további hátránya, 35 hogy a fémoxidok redukálása aránylag lassan megy végbe. A találmány célja a hátrányok kiküszöbölése. A találmány egyrészt azon a felismerésen alapszik, hogy a kemence-bélés. 40 szempontjából az eljárásnak oly foganatosítása fontos, hogy a fémfürdő felülete a művelet közben a lehető legkisebb mértékben változzék, míg másrészt, a lőhető legnagyobb reakció sebesség elérése szem-45 pontfából fontos, hogy a 'tehető íegjnagyobb fürdőfelüleitteli dolgozzunk. Ezeket a -feltételeket a találmány szerinti eljárás azzal1 teljesíti, hogy önmagá-Í; ban ismeretes kúpos kemencét alkalma-50 zuník és hogy egyidejűleg igen nagy, pl. a tényleges kemenoetérf ogat 85 % -át és, előnyösen megközelítőleg 95-óit. kitevő fenékmaradékkal dolgozunk. A fenékmaradék nagysága ugyan, a kjamience, kúpos-55 ságátől és szerkeztétől és az adag összetételétől is függ, de a tálalmiány szerinti , cél elérésére legalább kell, hogy a. kemence térfogatának 2 k-a legyen. Ha igén hagy fenékmaradékkal dolgozunk, azt az előnyt érjük ei, hogy a 60 fürdőfelület kemence üzeme alatt nem változik lényegesen és a kemencebélés nincs kitéve nemkívánatos hőmérsékletváltozásoknak. A kemencebélés, élettartamának további 65 növelését a találmány szerint azzal érjük el, hogy felső része valamivel vastagabb az alsó résznél és így a bélés különösen ott lesz ellenálló, ahol a fürdő színtje változik. 70 N,agy fenékmaradék további fontos előnye, hogy a fürdőben fellépő, a kemencefal mentén felteié irányuló kavaró erő 'hatásosabbá válik. Hogy a fürdő mozgása a lehető leghatásosabb legyen, a kavarás- 75 nak lehetőleg nagy távolságon kell hatnia. A kavarás tehát annál hatásosabb, minél teltebb a kemence és így a redukció is gyorsabban megy végbe. Nagy fém-feinékmaradélk előnyös tö- 80 vábbá a kemence villamos, hatásfoka szempontjából is, miután a kemence töltése az egész nagyfrekvenciájú tekercset hasznosítja, ha a fém a tekercs felső széléig ér. A találmány szerinti eljárásnál a ke- "85 menoe hasznos térfogata tetemesen, még pedig rendesen az egész 'hatásos kemencetérfogat 5—15%-ára csökken. Ez azonban önmagiában nem hátrány. A tapasztalat ugyanis igazolta, hogy pl. két-két ke- 90 rnencecsapqlás között kb. 1Q00 kg fém felvételére való kemencében. 20Q—3Q0 kgnál nagyobb adag, mely 40—60 kg fémnek felel meg, nem adható, fel. Ha ezt a fémimennyiséget lecsapoljuk, fenékmara- 95 deka 94—96%-os. Á 85—95%.-qs" fenékmaradék tehát nem csökkenti a minden egyes lecsappláis után hozzáadható adag nagyságát. A, találmány szerintii célszerűen álkal- lOC mázandó feniékmaradék azonban másfajta hátránnyal' j<ár. Míg a kemence-térfogatnak kb. 30—40%-áti kitevő fenékmaradék esetén a fémet óránként kb. egyszer kell lecsapolni, addig 90—95%-os fenékmara- )0£ dék esetén a fémet, már kb. 10—15 percig tartó ömlesztés után, kell lecsapolni. Ha ekkor, amint a fent ismertetett eljárásnál, a lecsapolas előtt, a kemencében engednők a fémet a, sáliaktól különválasztani, eköz- 11c ben az áramot ki kellene kapcsolni, ami akkora időveszftességfgel járna, ^hogy a kemence hatásos működési ideje kb. 25 — 30%-kai csökkenne. Azonfelül igen nelhéz ég . időt rabló művelet ai salaknak 'külön m valló eltávolítása, ha a salakfürdőnek, kú-
