138495. lajstromszámú szabadalom • Fonalfeszítőszerkezet szövőszékekhez

2 138495. még oszcillál. Az oszcillálás alatt a kötőfonalak kötése megoldódhatik. Ennek az az oka hogy az (5) fonalszorító már nem tartja fogva az (1') vetülékfonalat s így 5 ezek végei a kötésből kifordulhatnak. E jelenség elkerülésére (7) segédfonalszorító való mely a már bekötött (1') vetülékfonalakat tartja fogva. A (7) segédfonalszorító (3. ábra) főaikat-10 elemei a (8) és a (9) szorítópofa. A (9) szorítópofát (10) csap csuklósan ágyazza, (11) rúgó pedig a helytálló (8) szorítópolfához szorítja, mely utóbbi a (8') Szilárd alaphoz van erősítve. A (7) segédfonalszorító helye 15 közvetlenül a (3) kötőfonalak és az (5) fonalszorító között van. A (12) borda révén a szövetbe bevert és az (5) fonalszorító révén megfeszített helyzetben tartott (1) vetülékfonal végét a két (8), (9) szorítópofa 20 közé bujtatjuk. A (7) segédfonalözorítót természetesen vezérelhetjük is. A 2. ábra az 1. ábra szerinti (5) fonalszorítót szemlélteti baloldali nézetben és részben metszetben mégpedig annak két 25 szélső helyzetében. A fonalszorító leghátulsó pontjának mozgását eredményvonallal és nyilakkal jelöltük (a), (b), (c), (d). A fonalszorító a teljes vonallal kirajzolt elülső (a) helyzetében a szövet közelében van 30 míg vonalkázottan rajzolt hátulsó (c) helyzetét akkor foglalja el, amikor a bevert (1) vetülékfonalat felveszi. Az (5) fonalszorító (20) tartóját (1. és 2. ábra) a gép működteti. A tartóban (21) ve-35 zérlőrúd fel-le siklik mely lábalakú (22) fogóban végződik. A (21) vezérló'rudon még (23) állítógyűrű és (24) rúgó van, melyek a (22) fogót a (20) tartóhoz nyomják. Ekként az (5) fonalszorító fonalfogó helye ki 40 van alakítva. A (21) rúd fent kiáll a (20) állványból. A (21) rúd fölött a szövősteékhez erősített helytálló (25) ütköző van. Amint az (5) fonalszorító (1. ábra) a szövet (6') (teljesvonallal rajzolt) szövőhelyé-45 hez érkezik, a (20) tartó először is felfelé mozog [a 2. ábrában (a)-ból (b)-be]. E mozgás következtében a (21) vezérlőrúd nekiütközik a (25) ütközőnek és a (22) fogó nyílik. Ezután a (20) tartó előremegy (b)-50 bői (c)-be és ott az (1) vetülékfonalat (26) vetülékhelyen megfogja. A (20) tartó ekkor lefelémozog (e)-ből (d)-'be ós. ezzel a (22) fogó zárul. Amint ezek a mozgások befejeződtek és az (5) fonalszorító az (1) vetülékfonalat megfogta, a (20) tartó a (12) 55 borda mozgásához hasonló irányú mozgást végezve (d)-ből (a)-ba ismét a (6) szövethez jut a teljesvonallal ábrázolt helyzetbe. Az (5) fonalszorító löketét előnyösen úgy választjuk meg, hogy az (1) vetülékfonal a 60 beverésekor a szövethez szoruljon. A {22) fogó (h') lökete tehát nagyobb lesz mint az (1) vetülékfonal (h) lökete a vetülékhelyétől a (6) sízövetig. Fordulószéleket eddigelé nem sikerült al- 65 kalmazni a vetülékfonalak szabad végein, minthogy nem volt lehetséges laza vetülékfonalakkal a kötőfonalak feszes kötését előállítani. Szabadalmi igénypontok: 70 1 Fonalfeszítőszerkezet szövőszékekhez, melyek úgy dolgoznak, hogy a vetülékfonalak a szövetből kiállnak, azzal jellemezve, hogy a szélső láncfonalak fordulókötőfonalakként vannak vezérelve 75 és a feszítőszerkezet a vetülékfonalakat, beverésük után, a láncokon kívülről tartja megfeszítve legalább attól a pillanattól kezdve, amelyben a láncfonalak ill. a kötőfonalak egymást a szádban 80 váltják. 2 Áz 1. igénypont szerinti fonalfeszítőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy külön fonalszorítója van. 3. Az 1. igénypont szerinti fonalfeszítő- ss s'zerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az (5) fonalszorító legalább addig tartja megfeszítve a vetülékfonalat, míg ennek a beverése a szövetbe meg nem történik. w) 4. Az 1. igénypont szerinti fonalfeszítos'zerkezet kiviteli alakja, azzal jellelemezve, hogy a rnár bevert vetülékfonalat a fonalszorító és a szövetszél között elrendezett (7) segédfonalszorító 95 fogja meg, mielőtt az első (5) fonalszorító a vetülékfonalat kiengedné. 5. Az 1. igénypont szerinti fonalfeszítős'zerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy ,az (5) fonalszorító (h') lö- 101 kete nagyobb mint a szövet és a vetüléktengely közti (h) távolság. 6. Az 1. igénypont szerinti fonalfeszítőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az (5) fonalszorító vezér- ioi lése olyan, hogy megnyílik, mielőtt viszszamozgást a szövettől a vetülékhelyre befejezi. 1 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró. a»Jc*e-fiyomde, Budapest, V., Honvéd-utca 10. — Felelős: Nedeezky László igazgató.