138483. lajstromszámú szabadalom • Köpenyhordozó, valamint köpenyhordozóból és égőfejből álló lámpaszerelvény

2 138483. datot alakítunk ki, amely gyűrűs toldat belső átmérőjét úgy választjuk meg, hogy a gyűrűs toldat belső oldala és a köpenyhordozó szemben fekvő oldala egymásra 5 lazán felfeküdjenek. A méretek ily megválasztása mellett elérjük azt, hogy a köpenyhorddzónak gyűrűs toldat belső oldalával való érintkezése biztosítja a köpenyhordozó felső része és az égőfej fura-10 tának belső oldala közötti elkülönítő köz fennmaradását. A köpenyhordozónak az égőfej alatti részén jcélszerűen horonyalakú mélyítést készítünk,, amelyben az invert köpeny zsinórral, huzallal vagy más 15 alkalmas kötőeszközzel megerősíthető. A köpenyhordozö 5

alsó részében célszerűen szitaszövetből készült oly hálót rendezünk el, amely az izzótest belsejében égő anyagból a 'lárígnak az égőfejben való vissza-20 verődését, illetőleg az égésnek e cső belsejébe való átterjedését meggátolja. A találmány értelmében továbbá az égőfej és az izzóköpeny hordozója között rögzítő eszközöket rendezünk el, amelyek a 25 köpenyhordozót meghatározott helyzetben szilárdan tartják, miközben a köpenyhordozó fenitarrilített gyűrűs felülete az égőfejben kiala'kftotit, szemiben! fekvő gyűrűs fe'iütetre oly szorosan fekszik fel, hogy az 30 égőfej és a köpenyhordozó között tömítetlenség következtében itüzeíőantyag nem áramolhat ki. Az említett rögzítőeszközök azt is biztosítják, hogy a .köpenyhordozón rögzített izzótest üzem közben előre meg-35 határozott helyzetben marad. Ezek a_ rqgzítőeszközök tetszőleges; kivitelűek lenéinek. A találmány egyik e'Jőnyös kiviteli •alakjánál a rögzítőeszközök az égőfejben elrendezett csapok, amelyek az égőfej bel-40 sejében kialakított furatba nyúlva a köpenvhordozó felső részében lévő hasítékokba illeszkednék. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a köpenyhordozó felső része ¥c csonkakúp alakú, tnimellet a küp lefelé bővül. Az égőfej furatát ugyancsak csonkaküp alakára választjuk meg. Ha a két kúp nyílását egyformára készítjük, úgy ilymódon elérjük azt, hogy bár'a köpeny-50 hordozó felső része az égőfej furaténak falához közel esik, attól mégis oly közzel van elválasztva, amely a két alkatrész egymáshoz való tapadását meggátolja. A köpenyhordozó felső részében célszerűen 55 bajonettzáraknál használatos hasítékokat alakítunk ki, mely hasítékok mindegyikének van tengelyiránybani haladó szakasza, amely az összeszerelés kezdetén a hozzá tartozó és az égőfejbe szerelt csap végét fogadja be, úgyhogy a hasítékok és az égő- 60 fejben helytállóan elrendezett csapok kölcsönös helyzete meg van határozva. A tengelyirányú szakaszon kívül mindegyik hasítéknak a kerület irányában kiterjedő oly szakasza is van, amely a vízszintes síkkal 65 szöget zár be, úgyhogy a köpenyhordozó-, nak szög alatti elfordításával önmagában ismert módon elérjük azt, hogy a köpenyhordozö az égőfejjel szemben megemelkedik. Az elfordítás következtében az "0 égőfejen és a köpenyhordozón kialakított gyűrűs felfekvő felültetek egymásra feküsznek, miáltal a köpenyhordozó helyzetében rögzítve van. Célszerű, ha a köpenyhordozót fémlemezből, előnyösen oly ötvözetből "fi készítjük, amely a melegnek az égőfejre való átvezetését a lehetőség szerint csökkenti. Ha a köpenyhordozó felső részét csonkakúp alakjában szerkesztjük, akkor a csapoknak a köpenyhordozóban való veze- SC tése végett készített hasítékok felső végei zártak lehetnek. A hasítékokat úgy szerkesztjük meg, ho,gy azok tengelyirányú szakaszainak felső végei közötti sugárarányú távolság kisebb legyen, mint az égőfej- 8B ben elrendezett csapok végei közötti sugárirányú távolság, feltéve, hogy két egymással átlósan szemben fekvő csapot, illetőleg hasítékot ^alkalmazunk. Ily szerkesztéssel lehetővé tesszük hogy a köpenyhordozót a (>•' kívánt helyzetben rögzítő csapok a köpenyhordozónak az égőfejbe való betolásakor a zárt basítékokba behatoljanak. Természetesen a köpenyhordozó az égőfejben a fent leírttól eltérő más módon is rögzíthető. Ki- 95 viteíi példákat a rajzok kapcsán ismertetünk. Azoknál az úgynevezett lágy köpenyeknél, amelyeket általában izzótestekként szoktak alkalmazni és amelyek bőszemű 10 kötött vagy szövött testek, a köpeny elhamásítása után, invert égőtesteknél, a szemek alkotják az egyedüli nyílásokat, amelyeken át a köpeny belsejéből a köpeny belsejében elégő éghető keverék égéseiből IC keletkező égéstermékek eltávozhatnak. Ilyen fajta égőtesteknél előnyösebb, ha a köpenyt nem közvetlenül az égőfejen, hanem az égőfej és a köpeny között elrendezett köpenyhordozón erősítik meg. Az elő- ll nyök az alábbiak: 1. Ha a készülék használója a köpenyt az égőfejen az elhamusítás előtt például aszíbesztfonHail' rögzíti, a köpenynek az égőfejre való felfekvése rendszerint egye- ll nettem, a köpenyben sok esetben nem kívá-