138467. lajstromszámú szabadalom • Csatoló berendezés villamos jelek átvitelére, különösen nagyfrekvenciás villamos csatoló berendezés

138467. 3 pedancia pedig a vonallal összekötött terhelőelem, mely átvivő antenna módjára zárja le a kör másik véget. A (20) csatoló hurokkal nemvezetó' és nemmágneses (23) 5 tömb* van összekötve, mely hordozót alkot és a függélyes helyzetű vezetéket alkotó (24) rúd mentén szabadon eltolható. Ez a rúd a (7) tagon van megerősítve és azzal együtt egyetlen vezérlőeszközt alkot. Emel-L0 lett a rövidrezáró tag a (3), (4) vezeték mentén eltolható és a (15) mozgatható szakasza egyidejűleg elmozdul a helytálló • (18), (19) vezetőkhöz képest, úgy hogy ily módon a (20) csatolóhurok közötti rezo-15 nánskör változtatható. Példaként szakgatott vonalakkal tüntettük fel a (16), (17) vezetők alkotta szakasz egyik helyzetét, amelyben az a teljes vonalakkal rajzolt helyzetbe akkor jut, ha az (5), (6), !0 (7) rövidrezárt tagot a (3) és (4) vezetékek mentén az (1) cső felé toljuk el. A fentiekben tehát oly berendezést ismertettünjí, amely (1) vákuumcsövet tartalmazó J

és hangolható (2

) körből van, 15 mely utóbbi az (1) cső anódája és vezetőrácsa közé van iktatva. Az (1) cső katódája a hangolt kör villamos középpontjával van összekötve, úgy hogy az (1) kör kapcsolása megfelel a 2. ábrában feltün!0 tetett rezgőkör kapcsolásának, amelynél a (34.) vezetékei1

mentén uralkodó egyenletesen elosztott induktanciát a (L3) • és (L4) induktanciák képviselik és az elektródák közötti (Cg—p) kapacitás, valamint a (2) 15 kör vezetői mentén elosztott kapacitás a (C) kondenzátor ábrázolja. A (CB) kapacitás az (5), (6) és (8) elemek alkotta blokkkondenzátornak felel meg, amely az anódán hatásosi pontenciált a vezéri őelektró' •0 dától távol tartja. A 2. ábrában feltüntetett kapcsolás lényegében hasonló az ismert Hartley-f éle kapcsoláshoz, amelyeknek működése ismeretes, úgy hogy annak közelebbi ismertetésiétől eltekinthetünk. ;5 Az 1. ábra szerinti berendezésben az oszcillátornak a frekvenciát meghatározó köre, vagyis a hangolható '(2) rezonáns átvivőkör és ,az annak végét lezáró impedancia villamos szempontból a hangolt kör ,Q rezonancia-frekvenciájától számított hullámhossz Véével egyenlő hosszúságú vonalnak felel meg és impedancia-hosszúság karakterisztikájia közelítően szinuszalakú, amint azt a 3. ábra szerinti görbék i5 mutatják. Ha a rövidrezáró tagot az (1) csőtől a legtávolabb eső helyzetébe állítjuk, akkor az (1) kör (fi) frekvenciára van hangolva, ami a hangoláskor beállítható legkisebb frekvencia, mimellett az impedancia a vezeték mentén rövidrezáró tag- 60 tói mért minimumtól annál a helynél lévő maximumig változik, amelynél a vezeték másik vége a hangolható vezetékkel1

csatolt (1) cső elektródáival van összekötve. Az impedancia legnagyobb értéke lényegé- 65 ben egyenlő az (1) generátor azon anódríács-ilmpedanciiájával, amely ,a rezgésmaximumnál jelentkezik. Ha a rövidrezáró tagot a (3), (4) vezetékek mentén az (1) cső felé mozgatjuk, úgy ezzel, a (2) kört 70 mind nagyobb frekvenciára hangoljuk. A viszonyokat a 3. ábrában feltüntetett (Í2) és (Í3) frekvenciáknak megfelelő, a frekvencia és az impedancia közötti összefüggést feltüntető görbék mutatják. 75 A hangolható kör (d) hosszúságú szakaszának a rövidrezáró tagtól adott távolságban mért •impedanciája növekszik, mint a rövidrezárö tagot, -nagyobb frekvenciára való hangolása végett, eltoljuk, még pedig 80 úgy, ahogy azt a {á—d) ordinátának az (fi), (fa), (fs) görbékkel való metszéspontjai mutatják. Ha tehát az átvivő vonalak csatolása céljából, adott hosszúságú szakaszt használunk akkor, ha csak nem változtat- 85 juk a csatolást a frekevenciával, mint az a találmány szerint szándékolva van, vagy nem alkalmazunk más kiegyenlítő eljárást, a hangolható (2) kör és a (15)' kör csak egyetlen frekvencia esetére van 9C impedancia útján kapcsolva és a rendszerben veszteség keletkezik, ha az más frekvenciájú jeleket visz át. • A találmány értelmében azonban, ha a fent leírt berendezésben a rövidrezárt ta- 95 got, a hangolható körnek hangolása végett, a (3) ós (4) vezetők mentén eltoljuk, akkor a végnélküli (15) kör mozgatható szakasza egyidejűleg elmozdul és mivel ez a szakasz oly síkban mozog, mely a han- 100 golható kör vezetőivel meghatározott síkkal szöget zár1 be, a

vezetők közötti köz megváltozik, úgy hogy a csatolás a vezetékek között a hangolható kör rezonanciafrekvenciájával fordított arányban váltó- 105 zik és így a körök közötti optimális csatolás megmarad, ha a hangolható kör frekvenciáját az üzemifrekvenciák tartományában változtatjuk. Ezt az eredményt a felvett példában a (3) és (4) vezetők ál- lto tal meghatározott sík és a (16) és (17) vezetők között meghatározott sík közötti (a) hajlásszög megfelelő megválasztásával érjük el. A (3) és (4) vezetékeket egyik végükön 115 áthidaló és az (1) csőtől legmesszebb fekvő