138441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés belső égésű erőgépek tüzelőanyagfogaysztásának gazdaságosabbá tételére, illetőleg a motor teljesítményének szabályozására
138441. 6. ábrabeli kivitelnél a (43) tengelyen ékelt (44) excentert alkalmaztunk, melyet a (38) merülőtest alsó végén elrendezett (41) fülben ágyazott (42) cs<appaí (45) kar köt 5 össze. Az ábrában a (38) merülőtestet a legkisebb kompresszióviszonynak megfelelő helyzetben tüntettük fel, amelyben a (38) merüló'test felső végén lévő nagyobb át-10 mérőjű 'peremével a hengertestben kialakított (46) ütközőre fekszik fel. A kompreszszióviázony növelése végett a (43) tengelyt az óramutató járásával ellentétes értelemben mindaddig elforgatjuk, míg a (45) kar 15 (47) középvonala a (42) csap és a (43) tengely (48) számmal jelölt helyzetbeli öszszekötovonalába esik. Ekkor a motor kompresszióviszonya a legnagyobb. A 6. ábra szerinti merüló'test állítását 20 a 6. ábrán feltüntetett excenter helyett más szerkezettel, például forgattyúkarral is végezhetjük. , A 7. ábra szerinti kivitelnél a (38) merüló'test oldalában (49) horonyt alakítottunk 25 ki, melynek közvetítésével az (50) ék a (38) merülőtestet egyenesben vezeti. A (38) test alsó végén (51) csavarmenet van, amellyel az (52) anyamenet kapcsolódik. Az anyacsavar hajtómű csavarkerekét alkotja, 30 amelyet az (53) orsó hajt. Egy merüló'test helyet természetesen több is alkalmazható, amelyek például koaxiálisán rendezhetők el. A találmány értelmében azonban nem szükséges, Jiogy a merülőtestek a dugattyút és 35 egymást közös tengelyen vegyék körül. A találmány szerinti eljárás megvalósítható tetszés szerint másként elrendezett merülőtestekkel is. Valamennyi kiviteli példában ismertetett 40 szerkezetnél oda törekedtünk, hogy a motor kompresszióterében fellépő nyomások az állítóművet gyakorlatilag ne terheljék, így például az 1. és 2. ábrákban feltüntetett eltolható (11) tolattyú (6) állítószerke-45 zete a kompressziótérben fellépő nyomások alól tehermentesített. Hasonló módon tehermentesített a 3. ábrabeli kivitelnél feltüntetett (18) forgó tolattyú is. A 4. és 5 ábra szerinti kivitelnél alkalmazott (20) 50 szeleptestre ható nyomások az állítószerkezetet szintén nem terhelik, illetőleg az ábrákhoz fűzött leírásban ismertetett (37) rúgó a terhelés mértékét adott határig korlátozza. Ugyancsak nem terheli a hajtó-55 művet a kompressziótérben fellépő nyomás a 6. és 7. ábráknál feltüntetett kiviteleknél a legkisebb kompresszíóviszonynak megfelelő helyzetben, amikor a (38) merülőtest a (46) ütközőre fekszik fel, továbbá a 6. ábra szerinti kivitelnél a legnagyobb kom- 60 presszióviszonynak megfelelő helyzetben sem, mert ekkor a leírt hajtómű a holtponti helyzetben áll. Végül a 7. ábra szerinti kivitelnél önzáró csavarkerekes hajtóművet alkalmaztunk, úgyhogy az (53) or- 6T-, sót és annak hajtóművét a kompressziótérben fellépő nyomások a (38) merülőtest egyik helyzetében sem terhelik. Az ilyen merülőtest elállításánál is előfordulhat, hogy az állítószerkezetet kézzel ?o vagy önműködően valamely üzemi tényező függvényében éppen akkor kezdjük működtetni, amikor a hengerben a legnagyobb nyomás uralkodik. Hogy az állítószerkezettel ne kelljen ezt a nagy nyomást leküz- 75 deni, abban a 4. és 5. ábrák kapcsán máiismertetett rugalmas tagot, például rugót alkalmazhatunk, amelynek hatása az ott ismertetett. A találmány szerinti berendezés kézzel 80 vagy. önműködően, egy vagy több üzemi tényező függvényében is működtethető. így például a kompresszióviszonyt szabályozó szerkezet a külső légnyomással, például önmagában ismert membrános szerkezet út- 85 ján vezérelhető, még pedig úgy, hogy a motor kompresszióviszonya mindenkor alkalmazkodjék a környezeti légsűrűséghez. Ezzel az önmagában ismert intézkedéssel például túlkomprimált vagy túlméretezett 90 motor üzeme a talajszint és talaj fölötti tetszőleges magasságokban való üzemnél egyaránt gazdaságossá tehető. A motor kompresszióviszonya más üzemi ' tényezők függvényében is befolyásolható. 95 . így például a találmány szerinti berendezés a motor mindenkori terhelésének függvényében állítható. További tényező, amelynek függvényében a leírt berendezés vezérelhető, például a tüzelőanyag adagolása vagy 1°° a szívócsatornában alkalmazott fojtás,mértéke. A vezérlés e módjánál a következő szempontokból indulunk ki. A motor teljes terhelésénél célszerű, ha a legnagyobb teljesítményt -adó levegőüzemanyag keverési 105 viszonnyal dolgozunk, míg a motor kisebb terheléseinél üzemanyag megtakarítása céljából előnyös, ha a leggazdaságosabb üzemanyagfogyasztást eredményező levegőüzemanyag keverési viszonnyal dolgozunk. 110 Ha azonban a legnagyobb teljesítményt adó levegőüzemanyag keverési viszonyról adott motorterhelésnél a leggazdaságosabb keverési viszonyra állunk át, úgy a motor teljesítménye csökken. Ha a motor terhelésé- 115