138399. lajstromszámú szabadalom • Tőzegnemesítő eljárás

Megjelent 1948. évi április hó íB-én. MAGYAR SZABADALMI B7RÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 138399. SZÁM. Il/a. OSZTÁLY. — V-4514Í ALAPSZÁM. - !•'!-. •.••'' ' ) ' •"f

— Tőzegnemesitő eljárás. Varga Sándor gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1946. évi augusztus hó 10. A főzeg nedves mocsaras talajban élt növények elhalt maradványa. Amikor kitermelik, hogy belőle tüzelőanyagot nyerjenek, körülbelül 90% nedvességet tartalmaz. 5Ilyen állapotban tüzelőanyagnak nem használható ezért a napon való légszárítással szokták a nedvességtől megfosztani. A napon való légszárításnak az a nagy hátránya, hogy az eredmény teljesen az 10 időjárástól függ és ezzel a módszerrel nem is lehet a tőzegét teljesen kiszárítani. Azonkívül a napon szárított tőzeg továbbra is nedvszívó marad és a levegőből aránylag rövid idő múlva ismét annyi nedvességet 15 szív magába, hogy a szárítással elért hőértéke a felére is lecsökkenhet. Mindezen hátrányok megszüntethetők a találmány szerinti nemesítő eljárással, amely lehetővé teszi a tőzeg tökéletes ki-20 szárítását és a már egyszer kiszárított tőzeg nedvszívó képességét végérvényesen megszünteti. Az eljárás lényege a következő: Minthogy a kitermelt nyers tőzegmassza 25 cca. 90% nedvességet tartalmaz, a hőértéke akkor 0-val egyenlő. Ebben az állapotban nem gazdaságos mesterséges szárításnak alávetni, mert 90 kg. vizet kellene elpárologtatni, hogy 10 kg. tüzelő anyagot go nyerhessünk. A napon való szárításnál a nyers tőzegmassza az eredeti víztartalom 95%-át elveszti, de maradék 5% a visszamaradó úgynevezett légszáraz tőzegre vonatkoztatva még mindig körülbelül 30% nedvességet jelent. A tőzeg rendesen ilyen 35 állapotban kerül forgalomba és ekkor a hőértéike cca. 3.000 kalória körül 'mozog, amely az időjárástól függően ingadozik. A légsziáraz tőzegben visszamaradó és később a levegőből felvett nedvesség miatt 40 a tőzeg a gyenge minőségű tüzelőanyagok közé tartozik. Azonban, ha a napon való szárítás után a visszamaradt nedvességét mesterséges úton való további szárítással tökéletesen elvonjuk, a tőzeg hőértéke 5.000 45 kalóriára is felemelkedik, mely esetben már a jóminőségű tüzelőanyagok közé számítható. Hogy ezt a célt elérjük a tőzeget meleg levegővel cca. 90—100° C~ig felhevítjük, miközben a nedvességének egy részét 50 elveszíti s azután a meleg tőzeget egy légmentesen lezárható tartályba ömlesztjük, amelyből a levegőt légszivattyú segítségével tökéletesen kiszívjuk. A vacuumban a meleg tőzegből az utolsó csepp víz is el- 55 párolog, miközben a tőzeg lehűl. Mielőtt a tőzeggel telt légüres tartányba a levegőt beengednők, előbb túlhevített olaj, vagy kátránygozőket bocsátunk a tartányba, amelyek a tőzeg hajszálcsövöcs- 68 keibe behatolva azokat szétroncsolják, majd a szétroncsolt részeket vékony hártyaréteggel bevonják, miáltal a tőzeg az újbóli nedv szívó képességét elveszíti. Olajgőzök helyett alacsony hőfokon olvadó, fel- 65 melegített olaj, vagy kátrány maradékokat