138386. lajstromszámú szabadalom • Magnetron rendszerű nagyfrekvenciájú elektromos oszcillátor

188386. 3 ciálon marad, míg a másik, vagyis az (A) sorozat váltakozó tagjai a ír rezgési mód (A) és (B) szegmenseiként viselkednek, ezt két hasonló oly görbe eredőjével ' N 5 ábrázolhatjuk, amelyekre nézve n = ~j és amelyek egyenlő szögsebességgel, de ellenkező értelemben forognak. Ez a szóbanforgó típusú magnetronok működésének egyik lehetséges, azonban igen rossz 10 hatásfokú módja. A 4. ábra a magnetronnak az 1. ábra x—x vonala szerinti hosszmetszete, amely csupán a megértéshez szükséges részeket tartalmazza. (8) a hengeres központi katód 15 nézete, a kapcsolóvégek elhagyásával. Az ábra a találmány szerinti áthidalás előnyös megoldási alakját mutatja. Az áthidalás (9) vezetőből áll, amely a magnetron egyik (10) végterében fekszik, a magnet-20 ron tengelyére közelítőleg merőleges síkban. Az áthidalás gyűrű- vagy gyűrűszektor-alakú lehet, amelynek görbületi középpontja a magnetron tengelyében fekszik. A (9) áthidalást két vagy több rövid, '25 hosszirányú (11) vezeték köti össze a megfelelő (4) szegmensekkel. Ha csupán két (11) vezeték van egy-egy (9) áthidalás végén, úgy a (11) vezetékek az áthidalással egy darabból állhatnak. 30 A leírt teljes áthidalószerkezet az egyik vagy mindkét (10) végtérben lehet alkalmazva. Az 5.—8. ábrák az igen jó hatásfokú és ezért a legtöbb esetben az előnyben részesítendő ír rezgési mód előállítá-35 sara való különféle változatot mutatják. Mindezek azt célozzák, hogy egyrészről az összes (A) szegmenseket és másrészről az összes (B) szegmenseket egy-egy csoportba kapcsolják össze oly áthidalásokkal, ame-40 Iveknek hossza a rezgés hullámhosszáho;'. képest kicsiny. Ilyként az összes (A) szegmensek arra kényszerülnek, hogy egymással fázisban rezegjenek. A (B) szegmensek is ugyanerre kényszerülnek, minthogy a 45 leírt elrendezéssel csupán a - rezgésmód lehetséges. Az 5.—8. ábrák vázlatosan tüntetik fel a szegmenseket, áthidalásokat és katódhozzávezetéseket, még pedig a magnetron 50 egyik végén lévőket telt, a másik végén lévőket pedig pontozott vonalakkal. Az áthidalásokat a szegmensekkel összekötő (11) vezetők helyeit vastag pontok jelzik. A kör vagy körívalakú áthidalások az áb-55 rázolás megkönnyítése végett a magnetron két végén különböző átmérőkkel vannak feltüntetve. Az ábrákban a (8) katód sugárirányú (12) hozzávezetésekkel van feltüntetve, amelyek az egyik és másik (10) végtérben (4. ábra) fekszenek. Ezen hoz- 60 závezetések láthatóvá tétele végett a szegmensek egy része el van törve. Az 5. ábra szerint az összes (A) szegmenseket-a (13) köralaku áthidalás köti össze egymással a magnetron egyik végén, 65 az összes (B) szegmenseket pedig a (14) köralaku vezeték a magnetron másik végén, így az áthidalások között hosszirányú váltakozó elektromos mező keletkezik, amely longitudinális erőveszteséget okozó 70 rezgő áramokat indukál a katódban. Ezt a veszteséget elkerülhetjük, ha fel nem tüntetett, nagy frekvenciájú fojtószervet iktatunk a (12) katódhozzávezetésekbe. A 6—8. ábrák az említett longitudinális mezői 75 megszüntető egyéb eszközöket tüntetnek fel. A 6. ábra nyolc szegmensü magnetront mutat. Az (A) szegmensek felét (avagy a 2 szegmenseket, ha -^ páratlan szám) a vég- 80 térben lévő, ívalaku (15) áthidalások kötik egymással össze, míg a fennmaradó (A) szegmenseket, továbbá a már említettek, közül még egyet, hasonló (16) áthidalás kapcsol össze a másik végtérben. A (B) so- 85 rozatot hasonló módon kapcsolják össze egymással a (17) és (18) áthidalások, úgyhogy mindegyik végtér úgy (A), mint (B) áthidalásokat tartalmaz. Ily módon az áthidalások folytán keletkező langitudinális 90 mezők eltűnnek és a végterekben csupán keresztirányú mezők maradnak meg, amelyek a katódhozzávezetésekben való indu* kálással csak elhanyagolható, veszteséget okoznak. Ha a (12) katódkapocsoldatok az 95 ábrában látható módon, a magnetron mértani tengelyére merőleges irányban hatolnak a végterekbe, ezek a kapcsolatok az (A) és (B) áthidalások között keletkező harántmezőkre is merőlegesen helyezendők 100 el, ha Induktív veszteségeket el akarunk kerülni. A 7. ábra oly módosulatot mutat, amelynél az összes (A) szegmenseket egyik végükön teljes kör alakú (19) áthidalás kap- 105 csolja össze a magnetron egyik végén és hasonló (20) áthidalás annak másik végén. A (B) szegmensek is hasonló módon vannak a (21) és (22) áthidalások révén egymással kapcsolva. 110 A 8. ábra szerint az összes (A) szegmenseket (23) áthidalások sorozata kapcsolja párosával össze. Hasonló (24) áthi-