138382. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mesterséges rostok, különösen üvegrostok előállítására szívósan folyós masszákból, röpítéssel
2 138382. gástengelyéhez viszonyítva forgástesteket alkotnak. Emellett a (korongokat előnyösen lapos gömbszeletek alkotják. A találmány szerint az üreges test a for-5 gástengelyre merőleges helyzetű két lapos korongból is állhat, melyek egymástól oly kis távolságban vannak, hogy az egyesítésükre használt, a röpítőnyílásokkal ellátott gyűrűs fal csak kis magasságú peremet alio kot. E perem emellett a célnak megfelelő alakú lehet, így éles peremmé vagy legömbölyített peremmé vagy csonkakúpalakú peremmé alakítható ki. Az ismert berendezéseknél az üreges test 15 röpítőnyílásait hengeres fal tartalmazza, úgyhogy az üreges test két homlokfelületének távolsága a röpítőnyílásoíkat tartalmazó palástfelület körzetében jelentékeny. Ezért az ismert berendezéseknél, mint a 20 mellékelt rajz 1. ábrájából látható, légkeringés alakul ki, melynek az üreges test homlokfelületein sugárirányban kifelé az (f) nyilak mentén haladó áramai a röpítőnyílásokat tartalmazó hengeres palástfal 25 felé fordulnak vissza és e falon az (f) nyilakkal jelölt örvénylő áramokat okozzák. Megállapítottuk az ilyen örvénylő áramoknak azt a hátrányát, hogy a rostoknak a röpítőtesttől való eltávolodásával szemben 30 ellenhatást fejtenek ki. Ez a rostok kihúzását hátráltatja, melyek ezenfelül, ha a röpítőtest közelében dermednek meg, ezt körülfonják és ezzel a munka minőségét rontják. 35 Azzal, hogy a találmány értelmében olyan üreges testet alkalmazunk, melynek röpítőnyílásai többé-kevésbbé éles peremben vannak kialakítva, az említett visszaforduló és örvénylő áramokat, valamint a ve-40 lük kapcsolatos hátrányokat elkerüljük. A találmány szerinti berendezésnél azok a gázáramok, melyek az (f) nyilak (2. ábra) irányában az üreges test falai mentén sugárirányban haladnak, mihelyt a két fal szé-45 lét elérik, vagyis abban a pillanatban 1 , amelyben merőlegesen a röpítőnyílások fölé, illetőleg alá érnek, az (f) nyíllal jelölt módon egyesülnek. Az ilyen áramok semmi olyan visszaforduló áram létesítésére nem 50 adnak okot, mely a rostokra ható röpítőerővel ellentétesen hatna. Sőt ellenkezőleg, hatásuk a röpítőerőével azonos irányú, vagyis a rostokat a röpítőtesttől eltávolítani törekszenek, amivel a kihúzást elősegítik. 55 Az új üreges testek alkalmazásával tehát a szóbanforgó berendezésekkel, egyébként azonos feltételek mellett, finomabb rostokat érhetünk el. A rajz a találmány szerinti üreges testek néhány foganatosítási példáját mutatja. A 60 3. ábra egy jlyen test függőleges metszete, a 4. ábra . ugyanannak nagyobb léptékű részleges metszete. Az 5. és 6. ábrákon más kivitelű üreges tes- 65 tek metszetei láthatók. A 3. ábrán feltüntetett üreges testet két nagyon lapos (2) és (3) gömbszelet alkotja, melyeket (4) széleitken egyesítünk, mimellett az (5) röpítőnyílásokat az összekötési 70 vonal mentén alakítjuk ki. Az üreges testet a (6) tengely a (7) tárcsa útján hajtja. Hevítés, illetőleg a feldolgozandó massza hőmérsékletének szabályozása céljára a (8) tengelyirányú lángzóval létesített Ián- 75 gok szolgálnak. A (8) lángzót az üreges (6) tengelyen és a (9) befúvókúpon át tápláljuk. A lángok az üreges testbe lépnek, enneik kerületéhez ütköznek és ezután felfelé, a forgástengely irányában visszatér- so nek, végül pedig a felső (2) fal középpontjában levő (10) nyíláson át kifelé távoznak. Ugyanezen a nyíláson, de ellenkező irányban vezetjük be a feldolgozandó anyagot, pl. megömlesztett üveget is. 85 A (10) középnyíláson kívül a fűtőgáz kilépése még' további (12) nyílásokon át is biztosítható, melyek a 4. ábrán látható módon a (10) középnyílás és az (5) röpítőnyílások között vannak a (2) falban (kialakítva. 90 A (12) nyílásokat azonban nem szabad az (5) röpítőnyílásokhoz túlságosan közel elrendezni, avégből, hogy a kerületi részen, vagyis az üreges testnek sugárirányban kifelé szűkülő részében bizonyos (1 í) üveg- 95 tartalék gyűlhessen össze, annak a veszélye nélkül, hogy ez a tartalék a röpífőerő hatása alatt a gáz kilépésére való (12) nyílásokon át kifelé távozik. Az üreges test kialakítása tehát lehetővé teszi azt, hogy mo az (5) röpítőnyílások mögött üvegtömeget gyűjtsünk össze, melynek sugárirányban, vagyis abban az irányban, amelyben a röpítőerő hatása alatt a kiröpítés végbemegy, jelentékeny vastagsága van. Így tehát min- 105 denkor üvegtartalékkal rendelkezünk, mely a közvetlenül a röpítőnyílásoknál levő üvegre erős nyomást fejt ki. Ez a lehetőség abból adódik, hogy az üreges test a 4. ábrán látható módon a röpítőerő útján az (y) no irányban röpített üveg számára két (2a) és (3a) oldalfallal határolt tartályt alkot, mimellett ezek az oldalfalak még egymáshoz