138366. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előre meghatározott térnek jelhullámok alkotta sugárnyalábbal való letapogatására
138366, (13) és (15) generátorokkal gerjesztett jelek hullámalakjának és frekvenciájának megfelelő hullámalakú és frekvenciájú kitérítő feszültségeket kapcsolunk; a sor-5 kitérítő feszültség körébe a (27) lemezzel sorosan (30) ellenállást iktattunk. A 2. ábrában feltüntetett rendszer a (11) oszcillátor változó frekvenciájával befolyásolt eszközöket is tartalmaz, hogy a (20) 10 repülőgépről visszavert és vett energiát a (20) repülőgép és a berendezés közötti távolság meghatározására felhasználhassuk. Evégből (32) heterodin modulátort használunk, melynek egyik bemenő körével (34) 15 határolón át a nagyfrekvenciás (11) generátor kimenő körét, másik bemenő körével (33) határolón át a (21) vevő kimenő körét csatoltuk. A távolságmérő berendezés azonkívül a (32) modulátor kimenő köré-20 vei kaszkádba kapcsolt, a frekvenciatói függőségben működő (35) hálózati kapcsolóművet és detektort tartalmaz; ez az eszköz a (32) modulátor bemenő köreiben fellépő frekvenciák közötti különbség,. illetőleg a 25 két különböző frekvencia íríí.erferálásaból adódó eredő lüktető feszültség függvényében dolgozik és előnyösen az üzemben előforduló lüktető frekvenciák egész tartományában egyenes vonalú karakterisztikája 30 van. További része a berendezésnek a (35) távolságjelző műszer. Előfordulhat, hogy a (10) antennarendszerrel kisugárzott nyalábbal letapogatott térrészben egyidejűleg egynél több repülő-35 gép van jelen, úgyhogy a (25) fluoreszkáló ernyőn — mint azt az ábrában pontokkal feltüntettük, — egyidejűleg több jel látható és a (36) távolságjelző mindegyik repülőgéphez jelzi a távolságot. Kívánatos lehet 40 ilyen esetben tudni azt, hogy az ernyőn jelzett valamely meghatározott repülőgéphez a (36) indikátor -melyik távolságjelzése tartozik. E meghatározás megkönnyítése végett a (38) berendezést alkalmaztuk. Ez 45 a berendezés a (36) távolságjelzőt lezáró/ eszközt tartalmaz, amelyet akként szerkesztettünk, hogy az a. (36) távolságjelzőt lezárja, ha a bemenő körben nincs jelfeszültség. Ez esetben a (36) szerkezet tá-50 volságot nem jelez. Hogy a (38) berendezést a (25) ernyőn látható bármelyik irányjelzés függvényében működésbe helyezhessük, (40) fotocellát alkalmaztunk, amelyet (41) ernyő vesz körül. A (41) ernyőnek vi-55 szonylag kicsiny (42) nyílása van. A (40) fotocella kimenő körét (43) erősítőn át (44) differenciáló áramkörön át kaszkádban kötöttünk össze a (36) távolságjelzővel. Mivel bizonyos meghatározott időre van szükség ahhoz, hogy valamely adott jel a 60 (10) antennarendsszertől a (20) repülőgépig és innét vissza a (22, 23) antennarendszerig terjedő utat befussa, a (24) katódsugárcső a (21) vevő útján időbeli késéssel gerjed, ami elég lehet ahhoz, hogy a 65 nagyobb frekvenciával lefolyó sorkitentésben pontatlanságot okozó késedelem álljon be, bár ez az időbeli késés a kisebb frekvenciával lefolyó mezőkitérítésben még elhanyagolható. Hogy a sorkuerítésben és 70 így a (25) ernyőn keletkező iránymeghatározásban ezt a késést, illetőleg az abból eredő pontatlanságot kiegyenlítsük, illetőleg kiküszöböljük, a (35) detektor egyik kimenő körébe (30) ellenállást iktattunk. 75 A 2. ábrabeli lokátor működésének ismertetése végett először feltesszük, hogy a (36) távolságjelző, nincs lezárva, úgyhogy az állandóan működésképes állapotban van; a lezárást megszüntető (38) berendezést és 80 a (30) ellenállást tartalmazó, a kitérítést kompenzáló Kört egyelőre figyelmén kívül hagyjuk. Mivel a teret letapogató sugárnyalábot létesítő, a (10) antennarendszert tartalmazó berendezés 85 pontosan ugyanaz, mint amelyet az 1. ábrával kapcsolatban már ismertettünk, azt újból nem írjuk le. A 2. ábrabeli berendezés fennmaradó részének a fenti feltételek melletti működése a következő; 90 a (24) katódsugárcső katódsugara a (25) ernyőt a (10) antennarendszerrel keltett és meghatározott térrészt letapogató sugárnyalábbal szinkron pásztázza le. Mivel rendes körülmények között a (24) katódsugár- 95 csőre negatív előfeszültség van kapcsolva és a cső csak akkor lép műKodésbe, ha a (21) vevő jelet vesz, a (25) ernyőn minden egyes, a letapogatott térben lévő repülőgépnek megfelelő folt keletkezik. Mivel a 100 (21) vevővél vett jel a nagyfrekvenciás (11) oszcillátor kimenő körével szemben időben késik, mely idő hosszát,a (10) antennától a (20) repülőgépig és onnét vissza a (23) antennáig terjedő út hossza szabja 105 meg és mivel a (11) oszcillátor frekvenciája ez idő alatt a (13) sorfrekvenciás generátor behatása következtében megváltozik, e két jel különbözeti frekvenciája mértéke annak a távolságnak, amelyet a HO sugárzott nyaláb a (10) antenna, (20) repülőgép és (22, 23) antennarendszer között befut. Ez a különbözeti frekvencia keletkezik a (32) heterodin modulátor kimenő körében és a távolság jelzése a (35) hálózati 115 kapcsolómű útján létesül, amely a frekven-