138334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás celluloza rostanyag tartós mechanikai kikészítésére

138334. 3 ' letkezik. Ez nem káros, sőt gyakran előnyös, mert a kikészítés tartósságát növeli, feltéve, hogy az akiehuíleiesleg nem ai<kora, hogy a cellulózára gyakorolt hatás a 5 szövet szilárdságát csökkentse. Ezért csak oly kis aldehidfelesleget engedünk meg, hogy a polivinilalkohollal a reakció a kellő mértékben létrejöhessen, de a cellulózára gyokorolt hatás ne rontsa a textilanyag 10 szilárdságát. Ahelyett, hogy a kikészítő folyadék az összes szükséges anyagokat és kívánt adalékokat tartalmazná, ezeket több oldatra oszthatjuk szét, amelyekkel egyenként ke-15 zeljük a szövetanyagot. így pl. először csak a polivinilalkoholt vihetjük fel, azután az aldehid és katalizátor keverékét, az adalékokat pedig az egyik vagy másik oldathoz keverjük. Azonban fordítva előbb 20 az aldehiddel, azután pedig a polivinilalkohollal és katalizátorral végezhetjük a kezelést. A mechanikai kezelést a használt vegyi anyagok és a kívánt hatás szerint szabjuk 25 meg. Általában az eljárás a következő: 1. A kikészítő oldatot készítjük él a fent leírt módon. 2. A kikészítő oldatot a textiliparban ismert módok egyikével visszük a szövetre. 30 3. A szövetet túlhevítés nélkül megszárítjuk olyként, hogy az a szárítót gyengén, nedvesen és hidegen hagyja el. 4. A szövetet mechanikai kezelésre való gépen, a kívánt hatás szerint, egyszer vagy 35 többször vezetjük át. 5. A szövetet melegítéssel érleljük, hogy az aldehid és a polivinilalkohol, vaiamint a szövet anyaga között a megkívánt egyesülés végbemenjen. 40 6. A szövetet a reakcióban részt nem vett, nem kívánatos és oldható anyagok eltávolítása végett mossuk és szántjuk. Ha a kezelt szövet kikészitésit dörzsölő fényesítővel végezzük, a fényesítőgép íne-45 lege rendesen elegendő a gyantaanyag érlelésére, amihez az anyagot kétszer vagy háromszor vezetjük a gépen keresztül. Az időtatram így elegendő az érleléshez. Más esetekben a fényesített áru érlelését külön 50 hevítőkamrában kell rövid hevítéssel elvégezni. A fényesítőgép melegített hengerét 149 és 204 C° közötti, célszerűen 176 C° hőmérsékleten tartjuk. A hevítőkamrában a kezelés célszerűen 4 percig 149 C° hő-55 mérsékleten történik, azonban a hőmérséklet magasabb vagy alacsonyabb is lehet, ha a kezelési időt ennek megfelelőleg megrövidítjük, vagy meghoszabbítjuk. Schreinerezés esetén, a kikészítőoldattal kezelt szövetet csak egyszer engedjük a 60 Schreiner-gépen keresztül, a hevítőkamrában pedig 138—179 C° hőmérsékleten 10—3 percig melegítünk. Kalanderezésnél a fényesítéshez hasonlóan járunk el. 65 A kalapálás hidegen történik, miértis az egész érlelést a hevítőkamrában kell végeznünk, mintegy 138—170 C° hőmérsékleten 10—3 percen át. A domborítás egyetlen műveletben tör- 70 ténik, miértis az érlelést egészen vagy nagyrészben a hevítőben kell elvégezni, mintegy 138—170 C° hőmérsékleten 10—3 percen keresztül. Minthogy a polivinilalkohol és.formai- 75 dehid közötti reakcióban az idő is szerepel, előnyösebb közepes hőmérsékleten, megfelelően hosszabb ideig érlelni. Kielégítő eredményt értünk ugyan el 204 C° hőmérsékleten is h perces kezeléssel, azonban ez 80 nem ajánlható az optimális eredményhez. Lehet némely mechanikai kikészítési módnál a mechanikai kezeléssel kezdeni, a kikészített folyadékot pedig ezután felvinni és szárítás után újabb mechanikai kezelést 85 alkalmazni. A tartósság szempontjából jobb hatást lehet így elérni, azonban az áru fogása és tapintata más, mint az előbb leírt kezelési módnál. Ezen eljárással igen jó eredményeket 90 értünk el, pl, domborított könyvkötővásznak készítésénél. Minden esetben vízálló, ismételt szappanos mosásnak vagy szAraz tisztításnak alávethető árut állíthatunk elő. 95 Noha a fentiekben az eljárást szövetek részére ismertettük, az más rostos anyagokra, pl. papirosra, fonalakra vagy hasonlókra is alkalmazható. A polivinilalkohol és így az aldehid kon- 100 centrációja is tág határok között változhat a kívánt merevség vagy fogás szerint, ruházati célra, függönyökre, viaszos vászon helyett vagy hasonló célokra való felhasználásnak megfelelően. Mennél nagyobb a 105 koncentráció, annál merevebb az anyag. Az aldehid mennyisége, mint már említettük, a reakció elméleti arányánál nagyobb. Oly anyagokat is adhatunk a kikészítő folyadékhoz, amelyek a kikészített árun no megmaradnak, mert az aldehiddal egyesülnek. Ilyenek pl. kazein, enyv, fehérje, Carbamid, melamin, fenol és aceton. Ezen anyagok egyikét, másikát a kikészítő folyadék előtt vihetjük a szövetre. 116