138330. lajstromszámú szabadalom • Nyelvtani ragozási táblázat

Megjelent 1948. évi április hó 1-én. MAGYAR SZABADAIMF BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 138330. SZÁM. IX/g. OSZTÁLY. B-16186. ALAPSZÁMNyelvtani ragozási táblázat. Dr. JBerényi Szilárd ügyvédjelölt, Esztergom. A bejelentés napja: 1944. évi január hó 13. A nyelvtani ragozási táblázat (tanullányi segédeszköz) célja, hogy logarléczerű megoldásával a nyelvtani ragozások épzési módjának tudatosításával azok elajátítását könnyebbé tegye. Nyelvtani agozások alatt értjük pl. az igeragozást A., B, C) oszlopokban; a főnévragozást és melléknévi, valamint névmási ragozásokat, D) oszlopokban stb. A táblázat! kettős újítást tartalmaz. Az gyik az álló Keret-nek elnevezett részre a mozgó To<lóká-ra való felosztás (esetleg 3bb tolókára), míg a másik az Ablakoqs:ak rendszere. Ablakocskáknak nevezem kereten kivágott, vagy csupán átlátszó yílásokat, vagy részeket a tolóka megelelő szövegének, Vagy jelzéseinek & le* lvasására. Rajzon vastagon keretezve. Keretnek nevezzük a táblázatnak ablaocskákkal ellátott részét, amelyben mint logarlécnél ia tolóka vízszintes, vagy fügőleges, vagy bármely más irányban fut. i. rajzon „Keret" névvel jelölve. Ezen üntetjük fel a minden ragozásnál váltoatlan, állandó ré|sz3ket. Ilyenek pl.: Az ^ealakok megjelölése, az igék képzési lódjának (1. rajz. bb. sor.) s a ragozásonint állandó képzőknek (IV. oszlop) és agoknak (V. oszlop), a szabadon maradó eszeken pedig (B, D, E, stb. osz'op) nyelvmi kivonatoknak feltüntetése. Az igealak ogalom alá tartoznak pl. az igeidőnek és állapotnak (I. oszlop), az averbónak; zótári igealaknak (a. 1.), a cselekvő, vagy szenvedő mivoltnak (a. 3.), a ragozás, ge- 35 nus proximumának (a. 4.) igei vagy névpzói ragozás: pl. coniugatio, declinatio stb.) megnevezése. Igealaknak neveztük ezenkívül az igemódoknak (b), a tövek képzési módjainak (a. 2.), valamint az egyes 49 concret ragozási példák összetevőinek a megnevezését. (Tő, kötőhang, rag, stb-) A tolókán tüntetjük fel a kereten szereplő igealakoknak ragozásonkint változó részeit, így pl. az egyes ragozási példák 45 averbóját (a. 5.), ezek töveit (a. 6.), az ige" módokat oszloponkint (b) s azokat a részeket, amelyek az ablakocskákban megjelenve (pl. ragozási példák, tövek, stb.) a kereten hozzácsatlakozó pzövegrésszel 50 együtt a teljes igealakot adják (III., IV. és V. oszlopok), valamint itt tüntetjük fel a jelentést is. (VI. (A)-oszlop) a keret (A)oszlopának s a (VI. (C) -oszlop a keret (C)oszlopának jelentését adva.) 55 Az ablakocskák rendszere két vonatkozásban előnyös: Előnyös, mert a szem megszokva azok elhelyezését, a memorizáláist könnyebbé teszi azáltal, hogy már az első áttekintésre megállapítható, hogy csak go azok a részek változnak, amelyek helyén ablakocska van. Előnyös azonban azért is, mert így általuk az igealakot részeire (így III. oszlop: tő-, IV. oszlop: kötőhang-, V. oszlop: rag, VI. oszlop: jelent és-re) tagoVa 65 magát a képzés módját s az egyes részek Összeillesztését tanulhatják meg a segítségével, 1