138322. lajstromszámú szabadalom • Terhelésváltós elrendezés járműfékekhez

4 13882». rugókra eső egy-egy részével arányosak és a (27) lemezrugót a rugó alkotta félellipszis hossztengelyének irányában nyújtják meg. A szerkezet önmagában is-5 mert módon olyan, hogy a kocsinak ese­tenként legkevésbbé terhelt végéről szár­mazó húzóerő szabja meg a (27) lemez­rugó nyújtását. A (27) lemezrugó végeit vezető (28), (29) vezetékek a (27) lemez-10 rugó végeinek mozgását egy-egy irányban korlátozzák. Ha a (31) vonórúdra ható húzóerő a (32) vonórúdra ható húzóerőt meghaladja, a (27) lemezrugónak a (28) vezetékben vezetett vége a (28) vezeték 15 fenekén elmozdul, úgyhogy a (32) vonó­rúdra ható kisebb vonóerő szabja meg a (27) lemezrugó nyújtását. Ha ezzel szem­ben a (32) vonórúdra ható húzóerő van túlsúlyban, akkor a (27) lemezrugónak a 20 (29) vezetékben vezetett vége mozdul el a (29) vezeték fenekén, úgyhogy a (27) lemezrugó nyújtását a (31) vonórúdra ható kisebb húzóerő határozza meg. Ily­módon önmagában ismert módon a kocsi-25 terhelésnek a legkevésbbé terhelt kocsi­tengelyre eső része befolyásolja az irány­váltó emeltyű eltolható (1) támpontjának eltolódását és ezzel a íékrudazatnak a fé­kezéskor hatásos áttételi viszonyát. Az 30 irányváltó emeltyű eltolható .támpontjá­nak eltolódását a J (27) lemezrugónak a (27) lemezrúgó nyújtási irányára harántirá­nyú áthajlásával hozzuk létre. Az ehhez szükséges közlőszerkezet különféleképpen 35 képezhető ki. Az ánrázolt példakénti kivi­teli alak esetén evégből a (11, 12) tartón belül elrendezett kétkarú (37) emeltyűt al­kalmazunk, amely a (38) hivatkozási szám­mal jelölt helyen van ágyazva és egyik 40 végén a (27) lemezrugót annak közepén átfogó (39) taggal van ellátva, másik vé­gén pedig csuklós (40) tag utján az eltol­ható (1) támponttal van összekötve. A (37) emeltyű a harántirányú (13) közfalban a *5 (37) emeltyű számára kiképzett (41) nyílá­son nyúl át. A tartóban a (37) emeltyűt és a (27) lemezrugót befogadó teret a tartó oldalain a 6. és "8. ábrán látható (42) fedő­lemezek vagy sapkák zárják le. Célszerű, 50 ha a (27) lemezrugó és az eltolható 1 tám­pont közé iktatható közlőmű beállíthatósá­gának biztosítása vagy megkönnyítése vé­gett a (37) emeltyű (38) ágyazó csapját a tartón beállíthatóan rögzítjük, amint ez a 55 10. és 11. ábrán látható. A (38) csap 643) kengyelben van elhelyezve, amely a tartó fölső (11) tartórészének alsó oldalán elren­dezett hosszúkás (44) nyílások és (45) csa­pok utján úgy van megerősítve, hogy a tartóra harántirányban beállítható. 60 Amint látható, a (11), (12) tartó, valamint a tartón elrendezett valamennyi tag az egy­máshoz viszonyított elhelyezésükben jelent­kező ingadozásoktól gyakorlatilag függet­lenül szabványosított szerkezeti egy- 65 ségként közvetlenül a kocsi alvázába ikta­tott szokásos harántirányú (46) gerenda alatt erősíthető meg. Ez a körülmény, va­lamint az a lehetőség, hogy e szerkezeti egység teljes egészében a műhelyben elő- 70 állítható, összeállítható, beállítható és a működés és a szilárdság szempontjából el­lenőrizhető, mielőtt összeszerelt állapotban a kocsi alvázán kijelölt helyre kerül, a ra­cionális gyártás szempontjából igen elő- 75 nyös. A kocsit előállító műhely a fentiekben említett és a kocsiműhelyben nehezen foga­natosítható valamennyi munkától mente­sül és mindössze a szereléssel járó viszony­lag egyszerű munkákat kell elvégeznie, 80 vagyis fel kell erősítenie a (11), (12) tartót a kocsi alvázába iktatott harántirányú ge­rendára, fel kell szerelnie a (35), (36) emel­tyűszerkezeteket a (33), (34) kapcsolórudak útján a (35), (36) emeltyűszerkezeteket ösz- g-, sze kell kötnie a (31), (32) vonórudakkal, fel kell szerelnie a kocsi végeire az oda tar­tozó féktagokat és e féktagokat a (7), (8) fékvonórudak útján össze kell kötnie a (4), (5) kiegyenlítő emeltyűkkel. A (11), (12) tar- 90 tón elrendezett és a fékerő közlésében részt­vevő tagok között jelentkező feszültsége­ket teljesen a (11), (12) tartó veszi fel és megakadályozza, hogy azok a kocsi alvá­zára adódjanak át. Nincs tehát szükség a 05 kocsi alvázának különösebb megerősítésére, • vagy az alváz szerkesztésekor valamely különleges szempont figyelembevételére. A fékezéssel járó feszültségek, továbbá, amelyeknek a (11), (12) tartó ki lehet téve, 10 o főleg a tartó vízszintes részarányossági sík­jában1 jelentkeznek, úgyhogy e feszültségek következtében a tartóra átadódó igénybe­vételek igen előnyösen oszlanak meg és ezzel lehetővé teszik a tartónak viszonylag 105 kis szelvénnyel és kis súllyal való kikép­zését. Szabadalmi igénypontok: 1. Terhelésváltós elrendezés járműfékek­hez, különösen vasúti kocsik fékeihez, 110 melynek terhelésváltó szerkezetét eltol­ható támponttal együttdolgozó és a fék­erőt a fékerőforrástól — fékhengerről — a fékerőt a jármű két végére el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom