138315. lajstromszámú szabadalom • Készülék gépjármóvek keréktömlőinek felfújására
Megjelent 1948. évi március hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138315. SZÁM. XX C. OSZTÁLY. — K.-17297. ALAPSZÁM. Készülék gépjárművek keréktömlőinek felfújására. Kádár Miklós és Kádár László vállalkozók, Kölese (Szatmár m.) A bejelentés napja: 1947. évi február hó 23. A gépkocsik kerékabroncsaiban lévő tömlők felfújása, tehát a kellő nyomás létesítése csak akkor oldható meg könnyen és gyorsan, ha motorral hajtott légszi-5 vattyú áll rendelkezésre, ami azonban a gyakorlatban aránylag ritka eset. Gyakrabban fordul elő, hogy a gumiabroncsok felfújása olyan helyen válik szükségessé, ahol motoros szivattyú nincsen és így a 10 munkát kézi légszivattyúval kell elvégezni, ami terhes és hosszadalmas feladat, különösen a nagyméretű abroncsoknál. Már eddig is igen sok kísérlet történt ennek a nehézségnek a leküzdésére, de eddigelé ko-15 moly gyakorlati eredmény nélkül. A találmány lehetővé teszi, hogy a gépkocsik kerékabroncsai felfújhatok legyenek motoros szivattyú nélkül és mégis gyorsan, testi munka elvégzése nélkül. E 20 célból a találmány értelmében lényegileg egy csőből és erre illő szénsavpatrónból álló készüléket használunk, mely olykép működik, hogy a cső egyik vége a gépkocsik szelepére helyezhető, úgy mint a szo-25 kásos légszivattyúk csöve, másik vége pedig olyan kialakítású, hogy arra a szénsavval töltött patron erősíthető. Ez utóbbi pl. 80 légkör nyomáson széndioxidot tartalmaz és könnyű, zsebben elhelyezhető 30 kivitelben is elegendő gázt tartalmaz a tömlő felfújásához. A készülék használata rendkívül egyszerű és gyors, egyáltalán nem fáradságos, a befektetési költség pedig csekély. Kiürülés után a szénsavpatrón természetesen újra tölthető. 85 A csatolt rajz a találmány példaképeni kiviteli alakját mutatja. Az (1) cső, előnyösen gumicső, egyik végére a (2) fej van erősítve, mely lényegileg azonos a kézi vagy motorikus légszivattyúk használatos *° fejrészével, tehát a kerékabroncs szelepére tolható és azon súrlódással rögzíthető. A cső másik végén a (3) hüvely van megerősítve, amelybe a gáz a (4) furaton át hatolhat be. A hüvely végén a kicsi (5) ki- *5 emelkedés vagy ütköző van. A (3) hüvely vége csavarmenetes és a menetre lehet felcsavarni a (6) szénsavpatrón anyamentes végét. A szénsavpatrón becsavart (7) fejrészében hosszanti furat és ebben a (8) 50 szeleprúd vagy pecek van, mely belső végén a (9) szeleptestet hordozza. A szelepet kiesés ellen a (10) sapka védi, amelynek (11) gázbevezető nyílása van. Mikor az (1) csőnek, illetve (2) fejnek a 55 kerékszelepre helyezése után a (6) patront a (3) hüvelyre csavarjuk, a (8) szeleprúd az (5) kiemelkedéshez ütközve a szelepet a belső túlnyomás ellenében felemeli, tehát nyitja és ekkor a patron gáztartalma a «° (11) nyíláson át, a (8) pecek mentén és a (4) furaton át az (1) csőbe és innen a keréktömlőbe jut. Ugyanekkor a gyűrűalakű (12) tömítés a (3) hüvely homlokfelületéhez