138293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjú kezelésére

2 13829a. kat vagy szerves bázisokat létesítsenek, melyeknek előnyösen az ammóniánál erő.sebb lúgosságuk van. Alkalmas alkalikus anyagok azok, amelyek 5 megfelelő mennyiségű nedvesség jelenlétében" a gyapjúra zselatináló hatást fejtenek ki és bizonyos fokig a gyapjú vegyi megváltozását vagy bomlását id-lzhetik eüő és elő" nyösen olyanok, amelyek az alkalmazott 10 szerves oldószerekben oldhatók, vagy könynyen diszpergálhatók. Ezen alkalikus anyagok között hatásosnak találtuk a szerves ammónium-, szulfónium- ési jodónáumhidroxi" dókat, mint pl. a beniziltirimetilammonium-15 hidroxidot, tercier aminoxidokat, a hidrazint és hidrátját, a fémalkilátokat, mint pl. nátriumbutilátot és káHumetilátot, nátrium" amidot, szerves anyagok olyan fémszármazékait, amelyek vízzel hidrolizálnak, mint pl. 20 az acetoecetészter, az aceton és a metiletil" keton nátriumszármazékait nátrium- vagy káliumoxidokat, -peroxidokat vagy -hidroxi" dókat, nátrium- vagy káliumszulfitokat vagy -karbonátokat. Alkalmazhatunk oly alkali-20 kus anyagokat is, amelyek normális hőmérsékleten és nyomáson gázhialmazáiUapotúak. A fenti- felsorolás természetesen nem kimerítő, hanem csak szemléltető. Alkalmas szerves közegek pl. az alifás al-30 koholok, mint pl. a metil-, etil-, oleil- és ri" cinoleilalkohol és különösen oly alkoholok, amelyek 3—8 szénatomot tartalmaznak, mint pl. az izopropil- vagy butilalkohol, aromás alkoholok, mint pl. a benzilalkohol vagy 35 feniletilalkohol (C6

H5—CH2—CH2OH), vagy hidroaromás alkoholok, mint pl. a ciklohexanol, az etilénglikol metil-, etil- és butiléterei, továbbá észterek, mint pl. dietilcitrát, etilacetát, amilacetát, benzilkloirid, továbbá ke-40 tonok, pl. aceton vagy metiletilketon, piridin, széntetraklorid, triklóretilén, diklóretilén, butadién, izobutilén, továbbá ásványolajpárlatok, mint pl- paraffin, hexán, lakkbenzin (forrási tartomány 150—260 C°), gazolin. 45 Megfigyeltük, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosításának bizonyos feltételei mellett a gyapjúnak nemcsak a nemezelődési hajlamossága csökkent, hanem oly változásokat is szenvedett, amelyek eredeti minősé-50 gét lerontják. Ennélfogva szükséges, hogy az említett korlátozott mértékű kezelés számára oly feltételeket teremtsünk, amelyeket bár a ruemezelődési najlamosságnak a kívánt csökkenlöiét idézik elő, a gyapjú miiyőségénetk 55 csak oly egyéb megváltozá,gaji kísérnek, amelyek a szóbanfprgó cél szempontjábólmegengedhetők vagy kivánatosak. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál lehetséges a kapott eredmények megfelelő szabályozása is, minthogy a gyapjú 60 kezelésének feltételeit tág határok között változtathatjuk. Azt találtuk, hogy a kezelt • gyapjú minőségét és a nemezelődési hajlamosság csökkenését azzal szabályozhatjuk, hogy változtatjuk 65 1. a kezelőszer összetételét egy vagy több fentemlített alkali- és egy vagy több fentemlített szerves közeg-tartalma szempontjából, 2. a kezelés időtartamát, 70 3. az alkáli-töménységét, 4. a hőmérsékletet, 5- a gyapjú és a kezelő vegyszer egymáshoz viszonyított arányát, 6. a kezelő vegyszer nedvességtartalmát, 75 7- a gyapjúnak közvetlenül az alkálival való kezelése előtti nedvességtartalmát. Mindezen feltételeket tekintetbe kell vennünk a gyapjú kezelésénél, hogy a kívánt eredményt kapjuk. 80 így pl., ha a gyapjút nátronlúgnak etilalkoholos oldatával forraljuk, a gyapjú sárga színezetűvé válhat ugy, hogy általában ajánlatos, hogy 60 C°-ot meg nem haladó hőmérsékletet alkalmazzunk, ha azonban a gyapjú 85 a kezelő vegyszernek csupán korlátozott mennyiségével van érintkezésben, úgy azt felhevíthetjük biztonsággal magas hőmérsékletre is. Megjegyezzük továbbá, hogy a találmány 90 szerinti eljárást oly alkálioldatokkal foganatosítjuk, amelyek lényegileg nem vizesek, azaz oly oldatokkal, melyek csak igen csekély mennyiségű vizet vagy egyáltalában ban .semmi vizet nem tartalmaznak. Ez a víz- 95 tartalom közvetlen Jtozzáadás folytán, vagy pedig szándékolatlanul lehet jelen, azoknak a nehézségeknek következtében, amelyek az alkalioldat alkatrészeinek teljesen víz" mentesen való előállításánál vagy az ilyen 100 alkálioldat elkészítésé közbeni behatolás megakadályozásánál merülnek fel. A találmány értelmében alkalmazott alkálioldatok célszerűen olyanok, hogy nemi tartalmaznak több, mint kb. 2 térfogatszázaléknyi vizet. 105 Megfigyeltük, hogy oly alkálioldatoknak a gyapjúra való hatása, amelyek számbajövő mennyiségű vizet tartalmaznak, általában káros, amennyiben a gyapjú minőségét rontják. Az ilyen kezelés által megrongált gyap- 110 júnak rendszerint kifejezetten sárga színük van, amelyet rosszabb fogás és súlyveszteség kísér. Az a hatás, melyet a gyapjú nemezelődési hajlamosságának csökkentése tekintetében 115 azzal érünk el, hogy az alkálioldatokhóz vi-