138248. lajstromszámú szabadalom • Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltőtoll
Megjelent 1948. évi január hó 2-á«. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138348. SZÁM. IX/a., b. OSZTÁLY. — B-14316. ALAPSZÁM. Pépes halmazállapotú tinta és hozzátartozó töltőtoll. Biró László József hirlapíré, Budapest. A bejelentés napja: 1938. évi november hó 23. Indíványozták már töltőtollakat a szokásos író toli heiyett forgatható golyócskával e.iatni, amely mint íróeszköz működik, li.mere.es továbbá az ily töltőtollakat sűrű, pépes tin- 5 távil működte-ni, aminek célja az lenne, hogy a töltőio4 egyszeri megtöltése után lényegesen hosszabp ideig legyen használható, mim folyékony tinta alkalmazása esetén. Az ily töuotohak azociban mindezidáig na- 10 gyón tökéletlenül muköatek, mert a tiniapepnek gyorsan száradénak kell lennie, hogy az íróie^iuLeten rövid idő alatt megszáradjon és így el ne törlődjék, de a tintapépnek ez a tulajdonsága azt eredményez'-e, hogy az író- 15 golyócska körül az írás befejezése után viszszamaradó kis pépmennyiség gyorsan beszáradt és kemény réteget alko ott, amely a golyócska forgását meggátolta.; már pedig a golyócskának írásközben állandóan forogni 20 kell, hogy a tintát vagy festéket a toll belsejéből a piapírra vigye. Hogy tehát a toll mindig azonnal üzemképes legyen, a tintapépnek az említett tulajdonsággal éppen ellenité ben a szabad levegőn nedvesen kellene 25 maradnia. A fenti két ellentétes követelményt a találmány értelmében úgy elégítjük ki, hogy a tintapépet két alkatrész keverékéből készítjük, melyek közül az egyik gyorsan szá- S0 radó, ragacsos anyag, ai másik pedig nem száradó, sőt előnyösen nedvszívó folyadék. A két ajnyagnak fizikai úton egymástól köcvynyen elkülöníthetőnek kell lennie. Ilymódon eierjuk azt, íiugy a go-yócska körtu az írás befejezése után visszamaradó pepmennyiség 35 nem szárad be, hanem állandóan nedves marad, mert nem száradó folyadékot tonaonaz, viszont írás közben a papír a nem száradó részt 'azonnal leassza, az tehát eltávozik a pepool, a visszamaiudo másik a-katresz p^d.g 40 gyorsan megszárad. A gyakorlatban hasznait minden íróie.üietnek van annyi nectvessegfelvevo képessége, hogy a pép csekély fo^yadéktartaimat magába vegye. A ragacsos (pepszerú) száradó anyag pl. 45 enyv vagy valamely polisacharid lehet, a > nem száradó folyadék pedig ko~eszterizált olta.j vagy pl. glicerin. Általában véve előnyös, hta a nem szaradó vagy nedvszívó foly-dé'í zsíros anyag vagy lega-ább a zsiradékok tu- 50 lajdonságaival bír, mert az ily tamyigok az írógolyót jól kenik és emelle.t tapasztalat szeriéit az egyéb gyakorlati követelményeknek is eleget tesznek. A pép készítése pl. úgy történik, hogy anilinf est ékport kb- ugyan 55 olyan mennyiségű glicerinben feloldunk és 35—40°/o rsg;icsos dextrint adagolunk hozzá, melyet úgy kapunk, hogy pora akú dextrinhez vizet keverür.ik és a keveréket melegítjük. A keverékhez adalékanyagokat is ad- 60 hatunk, pl. kevés ecetet, ami a színt é’énkébbé teszi és a pépet konzerválja. Ez utóbbi célt szolgálhatja karbonsav is. Mivel a kész pépben a megfestett folyadék csak keveré-
