138247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fa, szalma és egyéb, hexozán- vagy pentozán-tartalmú anyagok elcukrosítására So2-oldattal való hidrolizis útján
Megjelent 1948. évi január hó 2-án. IÁGTAK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138247. SZÁM. IV/d. (IV/h/1., IV/i.) OSZTÁLY. — A-4580. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés fa, szalma és egyéb, hexozán- vagy pentozántartalmú anyagok elcukrosítására S02-oldattal való hidrolízis útján. Dr. phil. Ant-Wuorinen Olli Viljo Anton, Helsinki (Finnország). A bejelentés napja: 1942. évi január hó 13. A találmány eljárás és berendezés faszalma és egyéb, hexozán- vagy pentozántprtalmú anyagoknak SCVoldattal nyomás alatt véghezvitt hidrolízis útján való elcuk-5 rosítására. A fának vagy másefféléknek kéndioxiddal való elcukrosítására eddig ismert eljárásokkal az irodalom adatai szerint a teljes szénhidráttartalomnak cukorrá való átalakítása 10 nem sikerült. A találmány szerinti eljárás elapja az a felismerés, hogy a teljes elcukosítás elérhető, ha a fát vagy máseffélét a hidrolizáló folyadékkal bensőséges érintkezésbe hozzuk és a farészecskék felületein 15 viszonylag nagy- cukorkoncentráció keletkezését elkerüljük, mivel ez, a tömeghatás törvénye szerint, ,a hidrolízis sebességét csökkentené. Ennek megfelelően a találmány értelmé-20 ben úgy járunk el, hogy az a'kalmas módon finoman, pl. forgácsok alakjára elosztott nyersanyagot fokozatosan növekvő kezelési hőmérsékleten egymásra következő kéndioxidoldaladagok ha'ásának tesszük ki, mi-25 közben a folyadékot a nyersanyagban keringtetjük. Ezzel az eljárással aránylag nagyon rövid idő alatt teljes elcukrosítást érünk el. Mivel ugyanis az elcukrosító folyadék az egész 30 folyamat alatt az elcukrosítandó farészecskéket szabadon és sebesen körüláramolja, a hidrolízis igen nagy sebességgel folyik le. Ezért — a cukor számottevő elpusztulásának különös veszélye né'-kül — aránylag magas hőmérsékleíeken dolgozhatunk és ez a körül- 35 meny is hozzájárul ahhoz, hogy az elcukrosítás gyorsan és tökélel es?n történjék és emellett ezzel a cukoroldatnak nagy töménységűre való dúsítását is elérjük. A hidrolózist a találmány értelmében leg- 40 célszerűbben 120 C° és 180 C° közölt, előnyösen 145—180 C°-on végezzük. Hidrolizáló folyadékul példaképen kéndioxidokétól: használhatunk, melynek SCVtartalma 0.1— 2,0%; ia folyadék mennyisége célszerűen 45 akkora, hogy fa feldolgozása esetében a fa száraz súlya és a hidrolizáló folyadék közöl ti. arány 1 : 3—1 :1,5 legyen. A hidro ízi hez egyetlen hidrolizáló főzőüstöt alkalmazhatunk, előnyösen azonban sorba — kapcsolt 50 nyomóüstök alkotta teleppel dolgozunk, még pedig vagy folytonosan vagy szakaszosan, oly módon, hogy az S02-oldatnak egy-egy adagját fórjában a telep mindegyik vagy több főzőjében behatásra hozzuk, miközben 55 az oldat cukortartalma mind nagyobb mértékű lesz. A folyamatot emellett legcélszerűbben úgy osztjuk fel különböző szakaszokra, hogy mindegyik szakaszban az SO2-olda'nak ugyanaz az adagja a különböző 60 főzőkben különböző fokozatokban kerül behatásra, mimellett a folyadék hőmérséklete
