138229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok nemesítésére
Í3g6£& 5 Á készre kikészített nyomott minta egyik felét a következő utókezelésnek vetjük alá: az anyagot 1 :50 fürdőarányban 15 percig forrásban, levő olyaai fürdőben kezeljük, 5 mely a víz minden literjére 4 rész, a 2. példa szerint előállított, «, /3^i-[bemizimidazil-(2)] -etiléneg szappankészítményt tartalmaz. Ezután öblítünk és szárítunk, A hozagos szappannal végzett ezen utóke-10 zelésael a fehér alapot lényegesem világosabbá tesszük, a festőanyaggal fedett részek pedig tisztábbak és teltebbek lesznek. Hasonló eredményeket érünk el, ha a fenti hozagos szappanlodattal olyan, nyomott árut 15 kezelünk, melyet más festékanyagok, pl. a 2,3-oxinaftoesaiv arilidjeiből készült azofestékek, felhasználásával készíttetünk. 14. példa: 3°/o Direkthimmelblau grünlich (lásd 20 Schultz, Farbstofftabellen, 7. kiadás, II. kötet, No. 510) festőanyaggal megfestett pamutszövetre az alanti marószert nyomjuk rá: 150 g nátriumformaldehiszulfoxilát 500 g kristálygumi 1 : 2 25 50 g glicerin Iga, /?-di-[benzim;idazil-(2)]-etilén 100 g 10%.-os nátronlúg 199 g víz 1 kg 30 A nyomott anyagot megszárítjuk, gőzöljük, folyó vízben öblítjük és megszárítjuk. A fehérre marató hatás világosabb, fehérebb színt eredményez, mint az etilénszármazékhozag nélküli marószer esetén. A nyomó-35 pasztához adagolandó hézagként különösen alkalmas még az etilénszármazéknak metilglikolban vagy giikolban való oldata is, alkálihidroxidoldat hozzáadásai mellett. 15. példa; 40 Fehérített pamutanyagot hidegen, 0.01°'», hangyasav segélyével előállított, a, /?«di-[benzimidazil-(2)]-etilénoldlattai kezelünk és öblítés nélkül megszárítjuk. Ekkor erős, kissé inkább vörösbe játszó, 45 fehérítőhatást érünk el, mintha a szövetet fenti készítménnyel annak alkáüás oldatában kezeltük volna. 16- példa: 1000 rész vízhez 4 rész 10°/o-os kénsavat 50 adunk, az oldatot 60 C^-rä melegítjük fel és az 1. példa szerint előállított a, ß-di-[benzimidazil-(2)]-etilénoldat 0.4 részét adjuk hozzá. Ebben az oldatban 20 g gy'apjúmatringot mintegy % óra hosszat 60—80 C° hő-55 mérsékleten kezelünk, majd vízben öblítjük és megszárítjuk. Az így kezelt gyapjú fehérebb kinézésű, mint eredetileg volt. 17, példa. SzulfitcellulózánBk a gyártási eljárás folyamiam való fehérítése céljából a következő- 60 képen járhatunk el: A hollandiban levő, vízben feliszapolt cellulózaöinyagroistokhoz a cellulózára számított 0,3%« a, ß-di-[benzimidazil-(2)]etilent adagolunk, célszerűen alkohol és nátronlúg 65 segélyével előállított oldata alakjában. E segédanyagon kívül vegyileg hatásos fehérítőszert is alkalmazhatunk, akár vele egyidejűleg, akár előzőleg. A fentemlített diimidazollal való eme kezelés következtében, a 70 szulfitcellulóza fehérebb kinézésű lesz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás rostanyagok nemesítésére, azz'al jellemezve, hogy azokra előállítási vagy nemesítési eljárások tetszőleges időszaka- 75 ban a kezelendő anyagot nem vagy aJig megfestő, nappali vagy ultraibolya fényben a kéktől az ibolyáig terjedő színtartományban fluoreszkáló, vízben nehezen vagy nem oldható, 80 . -Rí általános képletű vegyületeket viszünk fel, mely képletben A valamely — adott esetben helyettesített — aromás magot jelent, melyben 2 szomszédos szénatom a 85 két imidazolnitrogénatommal van kapcsolva és melyben R* hidrogént vagy viailamely helyettesítőt és végül R olyan gyököt jelent, mely legalább négy konjugált kettős kötés megszakítatlan oly sorát 90 tartalmazza, amely sor az R maradéknak a (A-C-atommal közvetlenül klapcsolt C-atomjánál kezdődik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyet az jellemez, hogy az 95 1. igénypontban megadott képletű vegyületekként a Ax /C — R2 — Cx /A Rt RÍ általános képletű vegyületeket alkalmazzuk, mely képletben Rí hidrogént vfaigy 100 egy helyettesítőt, R2 pedig olyan kétvegyértékű maradékot jelent, melynek legalább 1 olyiatri kettős kötése van, amely az imidazolgyűrűk > C = N-kettős kitté-
