138157. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes zenei segédtáblázat
13815?. moUban gyakori, (10) ablak. Ezután a szomszédos hangnemek egyes akkordjai jönnek számításba, amelyet modulációnak nevezünk. Kétféle moduláció van, a domináns irányú 5 és a szubdcmináns irányú. Ha domináns irányú, akkor durban a (11), (12), mc’lban a (14), (15) abl'aik, ha szubdomináns irányú, akkcr durban (13), moUban (16) ablak-Zárlatkor gyakran alkalmazzuk a moll-dur 10 akkordot (17) ablak. A fenti akkordcsoporíot bármely hangnemben úgy kapjuk meg, hogy a kívánt hangnemet a loióka (e) segítségével az ¡1) ablaknál beállítjuk. A fenti akkordokat mó- 1;> dosítva is használhatjuk. A módosított akkordok összetételét és fogását a 2. ábrán a (26—32) ablakokban találhatjuk meg. Végűi pedig a modern harmonizálásban előfordul az az eset is, hogy egy vagy több egészen távoleső akkordot használunk. Erre a célra a 2. ábrán az (f) kockában egy beállítható táblázaton fel van tüntetve, hogy minden egyes hangra negyvenöt különböző akkord fogható. Ez a táblázat a legrneré- 25 szebb harmonizálást is teljesen érthetővé t eszi. Az (a) kockába beírt szöveg egy kvinikür segítségévéi magyarázza, hogy a feni emlílett akkordokat a belső cserélhető betétek 30 (e) tologatása által bármely hangnemben hogyan kapjuk meg. Akár a dallamnak, akár az akkordnak, vagy mind a kettőnek együtt való transzponálása — ¡ehet az a legbonyolultabb is — 35 a táblázat segítségével a lehető legegyszerűbb. A (d) kockában levő szövegrész és a példák a táblázattal való transzponálást tárgyalja. 40 A (2), (3) ablak között levő (19) sáv nyolc egyenlő részre van osztva és 1—8-ig be van számozva, ezáltal a (2), (3) ablakban beállított skálának hangjait megszámozza. Ezek a számok, melyek a skálák között vannak, 45 minden egyes hangnak meghatározzák azt a fokát, amelyet képvisel abban, a hangnemben, amelyet az (1) ablaknál látunk. A transzponálás úgy történik, hogy először beállítjuk azt a hangnemet, amiből transz- 5(> ponálni akarunk. A dallam minden egyes hangját fokok szerint megszámozzuk aszerint, hogy az a hang — ha a dallam durban van a (2). ha mollfoan a (3) ablaknál — hányadik fokon áll. Ezután beállítjuk a kí- 55 vánt hangnemet, amelybe transzponálni akarunk. Most csupán a dallam számozását nézzük és a (19) sávon levő megfelelő szám felett vagy alatt — aszerint, hogy dirban, vagy mcllban vagyunk — látható hangokat beírjuk és ezzel a dallam transzponálva van. <50 A használati utasításban levő akkordfelépítési példa alapján bármely hangra ugyanazokat az akkordokat felépíthetjük, amelyek a példában fel vannak sorolva1, a fent említett transzponálási eljárással, azzal a különbseggel, hogy a módosított hangokat megjegyezzük és az új hangnemben a módosítást is figyelembe vesszük. Az akkordokat kétféle képpen transzponálhatjuk. Az egyik a fent említett eljárás, amikor a hangokat egyenként számokkal helyettesítjük és visszaolvassuk, a másik amikor az akkordot felismerjük. Ekkor az eljárás a következő: megkeressük, hogy az akkord az eredeti hangnemben, melyik ablaknál lá:ható. Ezután beállítjuk a kívánt hangnemet és ugyanannál az ablaknál megkapjuk a már automatikusan transzponált akkordot. A (d) kockába lévő (18) ablak egy kroma- lS(l tikus transzponálási táblázat. Ez a kromatikus táblázat két célt szolgál először, hangonként ellenőrizhetjük azt, hogy a fenti eljárással transzponált műben minden hang a helyére került-e, másodszor ez a kromal ikus s5 táblázat eszköz arra, hogy egv dallamot fejből jól és gyorsan transzponálhassunk. A kromatikus táblázatot úgy állítjuk be. hogy a íranszpcnalásnál tárgyalt két hangnem neve egymás fölé kerüljön- így azután 90 hangonként ellenőrizhetjük azt, hogy a transzponálásnál minden hang helyesen van-e áttéve. A 2. ábra vonalkázoti részében a 20— 32-ig számozott ablakokban a (c) kockában 9.') felemlített akkcrdfelépítési példa alapján a iolóka kívánt helyzetbehozása által minden hangra külön felépített az összes akkord üszszetételét, közös alapba=szusát és fogását valamennyi hangszeren megkapjuk. 1,111 A (g) kocka a kiegészítő elméletirészt tartalmazna. A fent vázolt kiviteli alakon kívül a táblázat a.z alábbi kiviteli alakokban is készülhet: Pl.: tárcsaszerű borí.ólap közepén rögzített 105 tengelyen, egy vagy több forgatható betétlappal (és vagy) a tolható betéten, kívül egy vagy több forgatható lappal összekapcsolva, (és vagy) több cserélhető betétlap vagy borítólap 110 alkalmazása által (és vagy) a hengeralakúan kiképzett betét forgatása által.
