138148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák emittáló bevonatához alkalmas anyag és oxidkatódák előállítására
i 138148. tat azzal a szerves folyadékkal végezzük, amelyből a mag te tre való felvitel történik, tehát például izobutilalkohollal, azonban gazdaságossági okokból célszerűbb a vízkiszo- 5 rí árt előbb mctilalkcho’lal foganatosítani, és azután átvinni a karbonátokat abba.' a más közegbe, amelyből a felvitel történik. Magát a kataforézist magában véve ismeretes módon végezhetjük, amennyiben pél- 10 dául a bevonandó huzalt katódnak kapcsolva folytonos üzemben vezetjük át a szuszpenziót tartalmazó edényen, amely cél szerűen mechanikus keverőművet tartalmaz, amely egyben az anód szerepét is betöltheti. 15 A kilépő bevont huzalt ugyancsak ismeretes módon, például adagolókerék segélyével, valamely cellulózalakkal vonjuk be, a lakkréte* get ,a huzalra rászárítjuk, aminek megtörténtével a huzal mo'it már könnyebben ke- 20 zelhető és nem sérül oly könnyen meg. Természetesen a karbonátok felvitelét más módon. például permetezés, vagy mártás útján is foganatosíthatjuk. Ugyancsak ismeretes módon foganatosít- 25 hatjuk a katódahuzaloknak villamos kisütőcsövekbe való beépítésiét, a karbonátbevonatnak oxidbevonattá való alakítását, a katóda formálását (aktiválását) stb. Ezen ismeretes műveletek tekintetében ismétlések elkerü- 30 lésie végett például a 128,306 sz. magyar szabadalmi leírásra utalunk. Példa. 52,4 g Ba/NOA-t, 21 g Sr /NOaA-t és 23,2 g Ca/NOV2 + 4 H-’O-t 2 liter desztillált vízben 35 feloldunk és kb. 90—95 C°-on tartunk. Ehhez az oldathoz 45 g NaaCOa-nak 500 cnn desztillált vízben való 30—40 C° meleg oldatát öntjük. A kivált csapadékot ülepedni hagyjuk, majd ‘a fölötte levő oldatot leöntjük. -*0 Ezután 1 liter meleg, például 50—70 C°-os desztilláltvizet adunk a csapadékhoz, felrázzuk, ülepedni hagyjak, a fölötte levő oldatot leöntjük. Ezt a műveletet többször megismételjük. Az utolsó vizes moás és a víz 45 leöntése után a nedves csapadékhoz 500 cnn metil '¡koholt :?dunk, fe rázzuk és leiszívctjuk, A leszivatásnál ügyelünk arra, hogy ne szárazra szívassuk, hanem ¡a' csapadék pépes állagú maradjon. Ekkor minden szemcét me- 50 tilalkohol burkol körül és a levegőt tőle elzárja. A metilalkoholos mosást ugyancsak többször megismételjük. Ezután a metilalkoholos közeget például izobutilalkoholoi közegre válthatjuk fel. A szuvzpenziót végül 55 még annyi izcbut'JalkehoUal hígítjuk, hogy a kstaforézishez alkalmas töménységű, például 0,2—0,5%-os szuszpenziót kapjunk. Ezután magában véve ismert módon dolgozhatunk tovább. A találmány szerinti eljárás előnyös mű- 60 szaki hatásait az alanti összehasonlító kísérlet alapján szemé’tethetjük. Válaszunk a kísérlet tárgyául oly pentódát, amelynek fűtőfeszültíége 1,2 Volt, fűtőánaana 0,05 Ampére. A cső munkapontját úgy választjuk 65 meg, hogy a fenti fűtőadatok és 120 Volt anódfeszültség, 120 Volt tsegédrácsfeszültség és minusz 4,5 Volt vezérlőrácafeszültség mellett az anódáram 5 milliampére. A cső anódárama 0 Volt rácsfeszültség mellett, a '0 többi feszültségeket változatlanul hagyva, 13—14 milliampére. Ha mármost e cső katódjának olyan alkáliföldfémkarbonátok felhasználásával állítjuk elő, amelyeket a kicsapás és kimoslás után leszűrtünk és szárítót- '5 tünk , akkor a fenti csúcsáram már rövid használat után csökken, sőt az a csőnek ilyen erős árammal való működtetésekor már a cső használata közben is gyorsan esik. Ha ellenben a fentemlített pentóda kaitód- 80 já: a találmány szerinti eljárás fentebb ismertetstt foganatosítási módja értelmében állítjuk elő, úgy a csövei 5 milliampére helyett 12 —15 milliampére anódáramon állandóan jó élettartammal igénybevehetjük és az ilyen cső S5 adókészülékében még 20 milliampére állandó áramkivitellel is jó élettartamú volt, annál inkább figyelemreméltó, mert a cső fűtőáramla csak 50 milliampére. A találmány szerinti eljárás egy másik ^0 fcg::natosítási módja értelmében — mint már említettük — úgy járunk el, hogy a katódamagtestre felkerülő szabad kristályfelületeket magában abban a közegben keletkeztetjük, amelyből a: kristályokat a katódamag- 95 te. tre leválasztjuk. Evégett hasonló módon járhatunk el, mint az első helyen ismereteit foganatosítási módnál, de azzal a különbséggel, hogy az alkaliföldfémkaTbonátoknak az oldható alkáliföld- 100 fémvegyületek oldatából való kicsapá át úgy irányítjuk, hogy durva kristályok, általában 5 u. feletti hosszméretű, például 8—45 ^ hosszméretű kristályok keletkezzenek. Ezt például úgy érhetjük el, hogy az alkálikar- 105 bonátok kicsapá'át ammóniumkarbonátold: tt:il végezzük. Egyébként, például az alkáliföldfémvegyüktek mennyisége, aránya, a reakciófeltételek stb. tekintetében, ugyanúgy járhatunk el, mint az előzőleg ismerte- 110 telít foganatoisítási módnál-A további feldolgozásnál is ha-onlóan járhatunk el, mint az első helyen említett foganatosítás módnál, azaz a csapadékot hasonló módon moshatjuk vízzel és szoríthat- 115 wvomj
