138148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák emittáló bevonatához alkalmas anyag és oxidkatódák előállítására

Megjelent 1947. évi október hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138148. SZÁM. VlI/j. OSZTÁLY. — 1-4741. ALAPSZÁM. Eljárás oxidkatódák emittáló bevonatához alkalmas anyag és oxidkatódák előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság cég, Uj pest. A bejelentés napja : 1944 évi február hó 9. A találmány eljárás oxidkatódák emittáló bevonatához alkalmas anyagnak és oxyd­­katódá'knak előállításánál villamos kisütőcsö­vekhez, fől'eg rádiócélokra alkalmas e'ek- 5 t roncsövekhez. A találmány szerinti eljárás különösen olyan cxydkatódák emittáló bevonóanyagá­nak, Ül. olyan oxydkatódáknak az előállítá­sára' vonatkozik, amelyek vékony fémes mag- 10 teltből, pl. kb. 12/u átmérőjű wolframhuzal­­ból állnak, amelyen egy vagy több alkaü­­földfémoxidból álló bevonat van. Az ilyen bevonatot úgy szokták előállítani, hogy a magtestre egy vagy több alkaliföMfémkar- 15 bonátból álló bevonatot visznek fel, pl. ke néssel, permetezéssel, mártással, de legcél­szerűbben kataforézissel é? >ai karbonátbevo­natot magában a kisütőcsőben a katódáknak feszültség reákapc:olása utjáni hevítésével 20 alakítják át oxidbevonattá. Ezután vagy ez­zel együtt még ú. n. aktiváló vagy formáló kezelést is foganatosítanak, amelynek az a célja, hogy az oxidrétegen vékony — ¡atomos — alkaliföldfémréteget pl. báriumréteget ál- 25 lítsaniak elő, amelynek jelenléte a jó emit­­tálóképesség előfeltétele. Az oxidbevonattal ellátott kész katódán tehát tulajdonképen olyant értünk, amelynél az alkaliföldfém­­oxidbevonat ilyen alkaliföldfémréteget is 30 hordoz. A fent ismertetett fajtájú oxidkatódák kis fűtőenergiájúak, tehát alacsony fűtőfeszült­ségű (pl- 1—1, 5 V) és gyenge Mtőáramú (pl. 25—50 mA) közvetlen fűtésű étektron­­csövek céljaira nyernek főképen alkalmazást. 35 Az ilyen csövek készítése nagy nehéz:égek~ kel jár, mert olyan gyártási hibák, melyek pl. valamely közvetett fűtésű cső villamos tulajdonságainak még nem vehetők észre, ilyen kis fűtőenergiájú cső tulajdonságaira 40 már rendkívül káros befolyással vannak. Annak megállapítására, hegy milyen fel­tételek mellett érhetünk el egyenletes minő­ségű csöveket és nagy elektronemissziót, végzett kísérleteink sirmi a felismerésre ve- 45 zettek, hogy a magtestre felviendő alkli­­földfémkarbonátok kristályaira rákerülő mi­nimális mennyiségű tis-ztáttanságok, — amelyek rendszerint analitikai módszerekkel ki sem mutathatók, hanem amelyek jelenléte 50 ül. távolléte a t^sztátlanságot előidézhető okok kikapcsolása, tehát ú. n. kizárásos módszer segítségével állapítható meg — ront­ják le az oxidkatódák elektronemissziójái. Ennek oka valószínűleg a következő: 55 Fentebb már említettük, hogy az ismerte­tett fajtájú oxidkatódáknál az alkaliföld­­fémoxidbevonat felületén alkaliföldfémréteg is1 van. A jó elektronemisszió eléréséhez ezen alkaliföldfémréteg jelenléte szükséges és azt 60 • ehet mondani, hogy a jó elektronemittáló képességet mintegy az alkaliföldfémréteg. pl. báriumréteg, és az alkalifö'-dfémoxid kom­binációja adja. Fontos ugyanis, hogy az al-WVOMDÁHlB/45

Next

/
Oldalképek
Tartalom