138145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangjegylapok, szőveglapok és képsorozatok kézi forgatásának kiküszöbölésére és eljárás foganatosítására való vetítőkészülék
Megjelent 1947. évi október hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI. BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138145. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — H-l 1823. ALAPSZÁM. Eljárás hangjegylapok, szöveglapok és képsorozatok kézi forgatásának kiküszöbölésére és az eljárás foganatosítására való vetítőkészülék. Hirsche Csaba Béla író, Budapest. A bejelentés napja: 1943. évi április hó 8. Zenei körökben régi óhaj egy olyan készülék megvalósítása, amely a zenét művelő (zongorázó, hegedülő, sfb.) személy lábnyomására önműködől'eg forgatja el a hang- 5 jegyiapot, anélkül, hogy a mindkét kezét egyidőben foglalkoztató zenéiéit megszakítania, vagy a hangjegylap forgatására második személyt kellene igénybevennie. A találmány egy o'yan készülék, amely 10 többirányú használhatóságán felült alkalmas arra is, hogy ezt a régóta megoldatlan kérdést megoldja, bár a készülék nincs hangjegyliapok forgatására korlátozva. A készülék használatának előfeltétele, hogy 15 a lejátszani kívánt zeneművek fümszalagra fényképezhessenek. Az előhívott hangjegyfilm azután — akár mindjárt negatív formában is — a találmány szerinti vetítőkészülékbe kerül, ahol a készü- 20 lék lencséje mögé helyezett filmszalagrész képe, a mögötte célszerűen alkalmazott villamos izzólámpa fényével átvilágítva, a lencse előtt megfelelő távolságban elrendezett homályos üveg, vagy más hasonlóan alkalmas, 25 fényt átbocsátó anyagból kiképzett felületre (ernyőre) vetődik. A készülék vetítő szekrényét, a vetítési távolság hosszában, egy fekvő csonkagúlaalakú, vagy más, a célnak megfelelő alakban 30 kiképzett sötétkamra köti1 össze, a vetített hangjegykép közvetítésére való felülettel (ernyővel), amely felület (ernyő) fényt átbocsátó tulajdonságánál és kiképzésénél fogva a lencse felé eső oldalára vetített hangjegyképet a felület (ernyő) ellenkező, 35 tehát az előadóval szemben eső oldalán hűen visszaadja, természetesen annyira felnagyítva, hogy a zenélő személy a vetített hangjegyeket könnyen leolvashassa. A képet megjelenítő vetítési felület (ernyő) Í0 tehát ia készülék szoros taitozékát képezi és olyan távolságban van a lencsétől elrendezve, hogy a rávetített kép mindenkor élesen és tökéletes hűséggel jelenik meg rajta. A vetített hangjegykép addig marad a 45 vetítési felületen (ernyőn), amíg a zenélő személy akarja. Amint szükségesnek látja, rálép é;3 lenyomja a lábainál elhelyezet, lábítct, esetleg egyéb kiképzésű, nyomásra, húzásra, elfordításra alkalmas alkatrészt, amely lehet 50 például nyomógomb vagy fogantyúformájú is, mire a lábitóhoz, nyomógombhoz vagy fogantyúhoz vezető huzal közvetítő hatására a készülék szerkezete működni kezd, az eddig vetített filmszalagrész elhúzódik a lencse 55 mögül és helyét a következő filmkocka foglalna el, amely az előbbi hangjegykép folytatását képezve, a zenélés folyamatát zavartalanul biztosítja. Ilyen módon a legnagyobb terjedelmű 60 zeneművek lejátszhatók anélkül, hogy a zenélő személvre és hallgató közönségre egyaránt zavarólag ható hangjegylapforgótásra szükség lenne. A művészi elmélyülést elősegíti az a. kö- 65 rülmény is, hogy a vetített hangjegyképet a WyOMDMlMS
