138130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés korom előállítására
3Iegjelent 1947. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138130. SZÁM. II C. (IV/f., Xl/b.) OSZTÁLY. — K-17209. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés korom előállítására. lvoromipar részvénytársaság’ gyári cég, Budapest. A bejelentés napja: 1946. évi április hó 20. A találmány eljárás és berendezés korom előállására. A találmány intézkedései egyfelől a mindenkori koromszolgáltató nyersanyag eltüzelésére, másfelől a tüzelőhelyen 5 kapcu füstben tovaszálló korom fajtázó gyűjtésére vonatkoznak. E két gyártási mozzanat, általában, meglehetősen elkülönül egymástól és így a találmány, a dolog természete szerint. két olyan részre oszlik, amelyek mind- 10 egyike bizonyos önállósággal jelentkezik ugyan, de amelyek mégis, szerves együttességben. összetartoznak ama közős cél szolgálatában, hogy a tekinte:'be jövő nyersanyagokból minél biztosabban és minél jobb 15 hatásfokkal kapjuk eleve meghatározott, főként pedig finom minőségű kormo'. Ami a koromgyártási tüzelést illeti, a nyersannyaggal folytatólagosan táplálható tiüzelőhellyel. valamint, ennek felszínére bc- 20 í’uló és természetes, mesterséges vagy vegyes huzatra berendezett füstfogóval dolgozunk és a találmány szerinti eljárás jellegzetessége, begy az égési levegőt a tüzelőhely és a füstfogóalj kerülete mentén, a kettejük közö't. 25 kifelé szabad vagyis a külső levegővel közlekedést- engedő felület nagyságának befolyásolásával (Szabályozható nyíláson á‘ juttatjuk az égési térbe, hol a mindenkori koromszö'lgálta+ó nyersanyagot, pl. kátrányt, olaj- 30 gyár‘!á;i maradváinyt, s'b. eltüzeljük, majd a kapott füst koromtartalmát szükség szerint fajtázzuk. Ilymódon az égési levegő mennyiségér. annak belépési sebességével egyetemben, a koromgyárlasnoz megkívántadé, tökéletlen égéshez legmegfelelőbb helyen és pon- 35 teran szabályozhatjuk. Ezzel egyúttal különféle nyersanyagokhoz és kü.önféle_ üzemi feladatokhoz alkalmazkodhatunk, mimellett kiküszöböl1.jük az eddigi, u. n. füstcsappantyús szabályozás abbeli hátrányát, hogy a 40 füstjárat befolyásolása károsan hatott viszsza a korcmkivállás és a fajtázás menetére Az új eljárásnak másik, a koromgyártási fajtázást illető és1 ugyancsak alapvető jellegzetessége, hogy a tüzelőhelyen kapott, kor- 45 mos füstöt hullámvonalas áramban, koromgyüjtő aknák sorozata felett vezetjük úgy. hogy a hullámvölgyek aknaszájakba, iH. ezek fölé essenek, mimellett a füstáramot, gyakorlatilag, teljes, szélességében vonultatjuk az f,o egyes gyűjtőaknák közötti gátfalak ill. az egyes aknaszájakat áthidaló terelőkulisszák oldalai mentén. Az ilyen füs'ívezetés önműködően ad számos koromosztályozó tényezőt, nevezetesen pl. a lebegő korom forgatásával, 55 röpít'ésével és ejtésével hasznosan egészíti ki az ütközéseket és irányváltozásokat. Mindkét leírt .gyártási folyamat közös előnye, hogy az üzemi viszonyokat mindvégig pontosan beállíthatjuk és hogy lángkorom- tiO gyártási műveletek ú‘‘tjámi is aktív — vagy legalábbis félaktív — azaz olyan kormot kaphatunk, amely felhasználása folyamán erőteljesen tapad az e téren mérvadó anyagokhoz. mint, pl. festékekhez, lakkokhoz, 65 kencékhez, olajhoz, gumihoz, töltelékekhez, st-b. A tüzelőhely és a füstfogóalj közötti, szabad WVOMûAHIô/fâ
