138128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálikromátok előállítására
Megjelent 1947. évi szeptember hó 15-én. M A fi Y A R SZABADALMI I!! R Ó S í « SZABADALMI LEÍRÁS 138128. SZÁM. IV h/l. OSZTÁLY. — E-5923. ALAPSZÁM. Eljárás alkáiikromátok előállítására. Société d’Electro-Chimie, d'Electro-Métallurgie et des Aciéries Elecíriques d'Ugiue cég', Paris. A bejelentés napja: 1943. évi június hó 26. Franciaországi elsőbbsége: 1912. évi július hó 6. Alkálikrómsók, különösen nátríumkromá*ok előállítása száraz úton krórnércből vagy krómtartalmú ásványi vegyületből már ismeretes. Az ilyenkor szokásos eljárások léíj nyege az. hogy a kérdéses érc vagy vegyület és alkálisó vagy alkália porszerű keverékét oxidáló anyag jelenlétében vagy oxidáló atmoszférában hevítik. így pl. nátriumkromát előállítására kromi- 10 tol. és nátriumkarbonáíot. használnak fel. A reakció után a keveréket vízzel, vagy esetleg nátronlúggal lúgozzák ki; a keletkezett nátiriumkromát oldatba megy át, míg a reakció többi termékeit, melyek oldhatatla- 15 nők. szűréssel távolítják el. Krómnak nagy hatásfokkal való termelésénél ez a kromátelőállítási eljárás azzal a hátránnyal jár. hogy túl alacsony hőmérséklet alkalmazásakor a reakció a Cr-’O", az oxi■jo gén és az alkálisó közöli hosszú és tökéletlen; a hőmérséklet növelésével viszont a keverék t'öbbé-kevésbé teljesen megüvegesedik, sőt össze is olvad s ez zavarja a reakciót, meri az oxigén így nem kerülhet érintke- 25 zésbe az ércrészecskékkel. E hátrány kiküszöbölésére már különböző megoldásokkal próbálkoztak. így pl. azzal akarták megkönnyíteni a levegő oxigénjének hozzájutását az ércrészecskékhez, hogy a ke- 8(1 zelendő porszerű keveréket vékony rétégben terítették szét, vagy pedig mechanikus keverést alkalmaztak. De ezek a rendszabályok nem adtak kielégítő eredményt, nem is szólva a keverés nehézségeiről. Javasolták továbbá —• a fenti eljárásokkal 85 egybekötve, vagy azok nélkül — olyan anyagok hozzáadását a keverékhez, amelyek, mint pl. mész vagy magnézium, a keverék összeállását magas hőmérsékleten megakadályozzák és ilyképen az oxigén, hozzájutását elő- 40 segítik. Ezzel az eljárással tényleg a hatásfok bizonyos javulását tapasztalták. Ha azonban járulékos anyagként meszet vagy mésztartalmú anyagokat pl. dolomitot alkalmaztak, akkor az eljárásnak az volt a hátránya, 45 hogy az érc krómtartalmának egy része oldhatatlan mészvegyületbe ment át és ez a kromátkitermelés hatásfokát rontotta. E króm egy részét úgy akartáik vissza nyerni, hogy a keveréket a reakció után náf- 50 ronlúggal lúgozták ki; ekkor azonban az érc tisztátalanságának bizonyos része, különösen a szilicium és az alumínium, az oldatba keni1! és nehéz volt a nátriumkromátot a keletkezett oldhatatlan vegyületektől utólag el- 55 választani. Ezenfelül költségesebbé is tette az eljárási) az, hogy víz helyett nátronlúgot használtak, különösen akkor, ha ezt a műveletet autoklávban hajították végre. Az említett nehézségek különböző mérték- 60 ben valamennyi ércnél felmerülnek, sőt egyes ércek gyakorlatilag már nem is használhatók fel kromát előállítására.
