138085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz- vagy cellulózhidrát textiláruk nemesítésére
Megjelent 1947. évi szeptember hó 1-én. MAGTAB SZABADALMI BtRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138085. SZÁM. XI V/e. OSZTÁLY. — H-13036. ALAPSZÁM. Eljárás cellulóz vagy cellulózhidrát textiláruk nemesítésére. Heberlein & Co. A. G. cég, Wattwill (Svájc). Pótszabadalom a 134.042 ez. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja: 1914. évi iebruár hó 1. Svájci elsőbbsége: 1943. évi április hó 10. (A 620/1940. M. £. sz. rendelet alap„an.) A 134.042 számú törzisszabadailom szerinti, cellulóz- vagy ceJLulózhidrát textiláruk nemesítését oéizó eljárás lényege az, hogy az árut, savanyú kémhatású kondenzáloszer, 5 valamint merevítő és nehezítő hatású, formaldehiddel reagáló, legalább természetes anyagokból állói koioidá-iis appre.áiószer jelen.é-ében, vizes formaildehidoldatokkal impregnáljuk, majd megszárítjuk és 70 Ca— 10 160 C^-nál addig kezeljük, amig a próba, a szokásos rézoxidammónia-oldatokban oldhatatlan, de még duzzadóképes lesz. Emellett szövetek kezedébe ese.én azokat impregnálás .; után» fesziiőkeretben, a kívánt méretekre 15 hozzuk és e méretek megtartása mellett, megszárítjuk és ezt követőleg utóhevítjük. Azt találtuk, hogy a kezelt áru tulaj donsiágai, különösen dörzsszilárdsága lényege:en fokozódnak, ha az apretálószert nem a for-20 malMehid-fürdőhöz adjuk, hanem az árat a szerrel előapretáljuk és az apretált árut kezeljük formaldehiddel. Ez a hatás igen meglepő, mert eddigelé elkerülhetetlennek tartatták a formaldehid-kezeléseknél a tex-25 tilárunak kezelés előtti messzemenő előticztí tár át, hogy a formaldehid hatásosan reakcióba lépjen-A találmány szerinti cellulóz- vagy ce-lulórhidrát-textüáru nemesítési e-járásnak lé-30 nyege az, hogy az árut a formaldehiddel reagáló, legalább természetes anyagokból előállított merevítő vagy nehezítő hatású kolloidális apretáló szerekkel előkezeljük, majd vizes formaldehid-olcMokkül impregnáljuk, megszárítjuk és savanyú kémhatású 35 kondenzálószerek jelenlétében 70 C°—160 Ca hőmérséAÍeie-i ado^j keze ju.í, míg a p±öba, a szokásos rézox-d_mmónia-o daiokLan oldhatatlan, de még duzzadóképes. Szöveteket, szükség eset.'n, a forma-dehid-oldattal való 40 impregnálás után, faszítőkeretben a kívánt méretekre hozzuk és a méretek megtartása melett, megszárítjuk és ezt követő-eg kondenzáljuk. Apretálószerekként merevítő vagy nehe- 45 zítő hatású, növényi vagy állati eredetű, oly kolloidális anyagok vagy ezekből mesterséges úton előállított származékok alkalmasak, amelyek formaldehiddel, nehezen duzzadó vegyületek képződése közben, reagálnak; 50 ilyenek a kü'önbözö fatájú keményítők, oldható keményítő, szent jánoskeny 'Tmagüszt, tragantgumi, arabgumi, dextrin, zselatin, cukor stb. Az apreturát fcu'ardon (festékgépben) vagy késsel rakjuk fel. 55 A formaldehid-oldat előállítására célszerűen nyers, azaz technikai 400 /»-O s formaldehid-oldatot va£.y oly vegyületeket használunk, amelyekről a reakciónál formaldehid hasad le, pl. a formaldehid polimerjeit, vagy QQ hexametiléntetramint. A fürdő formaldehidtartalma célszerűen meghaladja a 2°/o-ot. Az impregnálást követő szárítás előnyösen alacsony hőmérsékletein, pl. 60 C°-on történik-
