138076. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolónélküli kétirányú feszültségszabályozó berendezés

Megjelent 1947. évi szeptember hó 1-éri. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÁÜ SZABADALMI LEÍRÁS 138076. SZÁM. VIl/g/1. OSZTÁLY. — A-5033. ALAPSZÁM. Kapesolónélküli kétirányú íeszültségszabályozó berendezés. Arató Géza oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1946. évi november hó 14. A találmány célja olyan egyszerű eszközökkel előállítható olcsó feszülteégszabáilyozó berendezés létesítése, mely a; legkisebbtől a legnagyobb teljesítményig változatlan elv & fenntartása mellett előállítható a szabályozási határok teljes szabadonválasztásával. A találmány szerinti feszültségszabályozjó egy példaképeni kiviteli alakjának leírása és működés© a következő: A szabályozást végző 10 trtanszfoirmátor vasmagja az 1. ábra szerint I—II—Ill-mal jelölt részekből áll, melyek közül (I) és (II) jelűek egymáshoz viszonyítva mindig ugyanazoini helyzetűek, sőt egy darabból is készülhetnek, míg a III. helyzete 15 hozzájuk képest változó. Az (I) és (II) vasmagon vámnak elhelyezve (Gl) és (G2) jelű gerjesztő tekercsek és az (Szl) és (Sz2) jelű szabályozótekercsek, A (G) és (Sz) tekercseik a jobb áttekintés végett különi oszlopokon 20 vannak vázolva. A (Gl) és (G2) tekercsek menetiránya és (menetszáma egymással megegyező és egyenként ia teljes (E) vagy (Esz) feszültségre méretezettek aszerint, hogy a szabályozandó vjagy szabályozott hálózatra 25 kapcsoljuk azokat. Az (Szl) 'ég (Sz2) tekercsek úgy vannak méretezve, hogy (azok a szabályozandó feszültteégszálzalékot kiadják. Menetirányuk, ellentétes irányú feszültségek levezetése céljából, egymáshoz viszonyítva, SO ellentétes. Egyfázisú hálózat esetén a kapcsolást 2 ábra mutatja. Természetesen aszarbályozási rendszer használható két-három viagy többfázisú hálózatnál is. A szabályozási középállást a 4. ábrán (A) tünteti fel, midőtni ,a (Hl) vasmagrész egyfor- 35 mán zárja rövidre az (I) és (II) oszlopokat. Ezáltal a (Gl) és (G2) tekercseléseken iá gexjesztőfeszültség egyformán oszlik meg. Így az (Szl) és (Sz2) tekercsek feszültsége is egyenlő egymással, de mivel menetirányuk 40 ellenkező, ia keletkező feszültségek egymást megsemmisítik. Ekkor szabályozás nem törlénik. Ezután a (III) vasmag helyzetét megváltoztatjuk, mindaddig, amíg az a (B) szerinti lesz. Ekkor a gerjesztőfeszültség teljesen 45 a (Gl) tekercsre helyeződik át, ezáltal ;az (Szl) tekercs feszültségével tér el az egyik irányban a hálózati (E) feszültségtől. Ha ezután (III) vasmag helyzetét az (A) helyzeten keresztül 13 (C)-ig változtatjuk, akkor a 50 szabályozás értéke (A)-ig nullára csökken, majd ,a (C) helyzetben, mivel ekkor (G2) gerjesztőtekercsre esik a teljes gerjesztőfeszültség, az (Sz2) tekercsen keletkező feszültség adódik az (E)-hez, azonlban ellenkező 55 értelemben, rnint a (B) helyzetben. Így elértük azt, hogy az (E) hálózati feszültség az (Szl), illetve (Sz2) tekercsek által létrehozott értéikkeli pozitív és negatív irányban szabályozható meg$zakítás nélkül. Ha & szabályo- go zási határok különbözők, akkor az (A) középállás eltolódik, mivel az (Szl) és (Sz2) tekercsek nem egyenlők egymással. De a (B) és (C) helyzetek változatlanok, A szabályozást úgy is létre lehet hozni, 65 hogy (I—II) és (III) vasmagok egymáshoz viszonyított helyzetét nem forgómozgással, hanem a 3. ábra szerint a nyíl irányában