138067. lajstromszámú szabadalom • Lécekből készült rugó, főleg bútorrutó
2 13806t. alakváltozása nagyon kicsi és így a (10) darabok kij ebb vagy bej ebb helyezésével % rugózás keménysége változtatható. A (7) és (8) lécek legegyszerűbben úgy 5 késaüínek, hogy közönséges faléceket meghajlítunk és középen, tehát (ll)-nél egymáshoz erö'í'jük, mely esetben a lécek a rúgózo elem szétszedése után kiegyenesednek. Lehet azonban gőzöléssel vagy másképen olyan 10 léceket is készíteni, amelyek terheletlen állapotban is ívelt alakúak. A 2. ábra Szerinti megoldásnál fölül nem lécpár, hanem csak egy (12) léc van, alul pedig a (13) lécpár. Középen egy darab ívelt 1'' (14) léc van,- amely ugyanolyan hosszú, mint a többi léc. Ilymódon is elérjük azt, hogy összesen négy léccel és aránylag kicsi (15) kapcsclódarabokkal a szerkezeti magasság jóval nagyobb, mintha négy léc mind-20 egyike egyenes és egymással párhuzamos lenne. Ennek megfelelően a rugalmas alakváltozás ennél a megoldásnál is nagy A 3. ábra szerinti kivileli példánál fölül három, lent pedig két párhuzamos, egyenes 2") léc van, de a; fölső három párhuzamos léc közül a legalsó rövidebb, mint a lobbi és középen egy még rövidebb léc van, amely ívelt alakú léccel van ösizeerősítve. Ez az csszeerősítés a (16) ékekkel történik. A mü-30 ködés az 1. ábra szerinti megoldás működéséhez hasonló. A 4. ábra szerint a középen lévő lécek rövidek, de egyenesek, ami tapasztalat szerint akkor előnyös, ha a rugózó élem kicsi 3; "> A szerkezeti magasság növelésére a rövid lécek (18) kapcsolódarabjai nagyobbak, mint a többi (19) kapcsolódarab. A működé". illetve használat a fentiek alapján már enrol a kivitelnél is világos. 4° Az egymással párhuzamos, egyenes léceknek nem kell ponto?an párhuzamosaknak leníiiök, hanem lehetnek kissé ferde helyzetűek is egymáshoz viszonyítva, vagyis csak az a fontos, hogy a két léc laoiaiva.l egymás •5-5 felé legyen fordítva- Ezt nevezzük az igénypontokban - „lényegileg párhuzamosának. Az 5. ábria az egymással párhuzamosan felállított és a (17) keresztlécekkel összeérősítetfc rugózó elemeket fölülnézetben mu-50 tatja. Ezek az elemek így rugózó testet, pl. 1 rajzlap párnái alkotnak, melyet természetesen a használat céljaira kárpitozni kell. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy mind_ egyik rugózó elemet csak egyik végén erősítjük a (17) összekötő léchez, a másik vé- 65 gén pedig szabadon hagyjuk, amint az1 " a rajz mutatja. Ezzel azt érjük el hogy mindegyik rugózó elem hosszát szabadon változtathatjuk éi3 így a terheléskor előálló rövidülés (amit az egyenes lécek meghajlása g0 létesít) nem okoz törést vagy repedést. A kellően kárpitozott párna (vagy más rugalmas test) így is eléggé «ziárd, főleg, ha úgy járunk el, hogy a 4. ábrán látható módon a fölső léc egyik végét es az alsó léc szem- g,-, ben lévő végét szögeljük a (17) kapcsolóléchez. Szabadalmi igénypontok: 1. Rugózó elem lécekből, főleg falécekből, leginkább bútorokhoz, azzal jellemezve, 70 hogy egymással párhuzamos vagy lényegileg párhuzamos és kapcsolódarabokkal egymáshoz erősített lécekből, (ovábbá egy vagy több e lécekből rövidebb, vagy íve't alakú, vagy rövidebb és egyidejűleg 75 ívelt alakú lécből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti rugózó elem kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy minkét szélén egy vagy több,, de előnyösen két-két .(1), (2), illetve (3). (4) egy- g0 mással lényegileg párhuzamos és (5). (6) kapcsolódarabokkal összeerősítétt lécből áll, amelyek közöt egy rövidebb, X-alakú (7), (8) lécpár van. 3. A 3. igénypont, szerinti rugalmas elem g kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (7) 'és (8) ívelt lécek közöt (10) kapcsolóelemek vannak. 4. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti rugózó elemek sorozatából készíteti 90 párna vagy más rugalmas test, melynek jellemzője, hogy a rugózó elemeket, (17) kapcsolólécek kötik össze egymással, melyek a rugózó elemek széleihez olykép vannak erősítve, hogy 9z egyes rú- ;> 5 gózó elemek szabad hosszváltozásának lehetővé tételére azok szélső lécei csak egyik végüknél vannak a (17) lécekhez erősítveollóklettel. Felelős kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró. Szikra-nyomda, Budapest, V-, Honvéd-utca 10, — Felelős: Nedeczky László igazgató.