138054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás delta 5, 6 - 3 - oxiszteroidok illetve származékaik előállítására
á 138054. -bisznor-cholánsavak, illetve -etio-dholánsavak; végül a megfelelő, a C-gyűrűben telítetlen vegyületek is. Az említett vegyületek helyett célszerűjén alkalmazhatjuk a meg-5 feleílő, a hidroxil- és/vagy savcsoportokban részben vagy egészben helyettesített származékokat is, mii mellett a hidroxilqsopontok például karbonsavakkal, például ecet- propion-, borostyánkősavval vagy benzoasawal» szul-10 fonsavakkal, mint pl. metánszulfonsawal vagy p-toluoíszufonsawal, továbbá halogénhidrogénsavakkal vagy xantogénsavakkal elészterezettek vagy tetszőleges alkoholokkal vagy fenolokkal elétereizettek 'tehetnek. 15 Amennyiben a kiindulási anyagok nem volnának még ismeretesek, azok pl a Píattner é,s Lang áltál (Hélv. 27, 1872 [1944]) már ismertetett kolesztán-3,6-dioDlal analog módon,, a A4' 5 -cholesztén-3-onból kiindulólag, a 20 megfelelő enolacetáton keresztül (amely pl. Westphal adatai szerint, B.TM, 2123 [1937] előállítható) előállíthatjuk a A4>5 -6-bromcholesztén-3-omt (lásd Inhofen, B-69, 2141 [1936], tovább Westphal, B.TM, 2128 [1937] és a cho-25 lesztán-3,6-diont (Dane, Wang és Schulter. Z. physiöl. Oh. 245, 80 [1936]i>. A találmány szerinti eljárás tulaj dónk épetni kiindulási anyagai tehát A4> 5 -3-ketosztieroidok- Ezeknek átalakítása a fentemlített kiindulási anya-S0 gokká az igényéit rendszabályokkal kombinálva az eddig egyetlen járható út a megfellelő A5 ' 6 -3-oxivegyületeikké való átalakításukra. Ismeretes, hogy a ketocsoport közvetlen redukciója1 csupán ai A 4 ' 5 -3-oxivegyületek-85 nesz vezet és a kettős kötésinek az 5,6-heIyzetbe való eltolása iránti kísérletek eddig kizárólag a 3-oxicsoport lehasadásához vezettek (1. Shoenheimer és Evans. J. biol. Chem., 114,567 [1936]). 40 A 6-helyzetű helyettesítő lehasítása az 5,6-helyzetű kettős kötés képződése közben — amennyiben ajielyettesítő szabad hidroxilcsoport — már ásványi savak behatására is végbemegy, pl. sósavval alkoholban, vagy 45 piridinben foszforoxikfcrid behatására, továbbá karfoonsavas sókkal, mint pl. ezüstvagy káliumacetáttal és más effélékkel. Ha ez a helyettesítő elészterezett hidroxilcsoportot alkot, az utóbb említett szerekkel szintén 50 lehasítható- Végül pedig célszerű lehet), ha magasabb hőmérsékleten és/vagy csökkentett nyomás alatt dolgozunk, adott esetben közömbös gázok jelenlétében. A még esetleg jelenlévő helyettesített 55 hidroxil- vagy karboxilcsoportok, ha kívánatos, hidrolizáló hatású szerekkel szabad hidroxil- vagy kanboxflteoportakká alakíthatók, át. A képződött A5 ' 6 -3-oxiszteroidok másrészt észtereikké és/vagy étereikké átalakíthatók. 60 Az eljárás termékei közbenső termékekként használandók nagyhatású szteroidhormonok előállításánál. 1. példa. 7,1 rész cholesztán-SiS^^-diolt. (olv. p. 189 65 —190 C°; 1. Plattner és Lang, Hieiv. IL, 1872 [1944]) 5 rész alkohollal és 75 rész tömény sósavval 3 óra hosszat főzünk- Sok víz hozzáadása után az elegyet kiéterezzük, az éteres oldatot semlegességig mossuk, szárít- 70 juk és bepárologtatjuk- A maradékot 2 rész piridinnel és 2 rész acetasnhidriddel 1 óra hosszat vízfürdőn melegítjük és a szokásos feldolgozás után alúminiumoxid felett kromatográfiaijuk. A petroJé'terrel kioldott frak- 7'~> ciók éter-metanol-elegyből átkristályosítva kotezterilacetáthoz vezetnek, amelynek olvadáspontja 111—114 C° és .amelyet meghatározása végett dibromidjává alakítunk át. Éíter metanolból 112—114 C° olvadáspontú 80 tűk keletkeznek. A vízlehasítás alkohollal és kénsavval vagy pedig jégecetsósav 4:1 arányú keverékével is kivihető. 2. példa. 8r> 12 résiz cholesztán-3^,6^-diol-3-inonoacetátot (olv. p. 142—143 C°; 1. Plattn er és Lang, Halv. 27. 1872 [1944]) 100 rész piridinben ddunk, 40 rész foszforoxikloridot adunk hozzá és 22 óra hosszat nedvesség kizárása í)0 mellett szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A reakcióetegyhez étert és vizet adunk, kirázzuk és étereis oldatot sósavval, majdszódacldattal és végül vízzel mossuk, megszárít-és bepárcloigtatjuk. Ilyen módon 11,3 rész 90 cho'-eszteril-acietáthoz jutunk, amely étermetaJnolelegyből átkristályosítva 113—114,5 C°-om olvad. 3. példa. 5 rész cholcBZ'tán-3^,6^-diol-dimezilátot (olv. MO p. 130—131 C°; choJesztón-3/^6j3-diolból mezilklörid hatására piridines oldatbian. 0°-on állítjuk elő) 5 rész ezüstacetáttal 200 rész jégecetben 30 percig főzünk. Vákuumban való bepárologtatás útára a maradékot éter- 105 ben felvesszük, az oldatot semlegességig mossuk, majd szárítjuk és bepárologtatjuk. 3,85 rész nyerstermékhez jutunk, amelyet 5 rész piridinnel és 5 rész acetanahidriddel 2 óra hosszat 50—60 C°-ra melegítünk fel. A szo- 110 kásos feldolgozás, alkoholból való átkristályosítás után, 1,9 rész 114—115 C° olvadáspontű
