138052. lajstromszámú szabadalom • Fedél villamos kemencékhez

Megjelent löé1?. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI Bl-ROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 138052. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. — M-12138. ALAPSZÁM. Fedél Villamos kemencékhez. Veitscher Magnésitwerke-Actien-Gosellscliaft, Wien. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 21. Németországi elsőbbsége: 1940. évi október hó 28. Villamos kemencék fedeleit jelenleg álta­lában savanyú téglákból falazzák. Már be­ható kísérleteket végeztek arra, hogy na gyobb villamos kemencék fedeleihez bázisos 5 téglákat alkalmazzanak, azonban gyakorlati eredmény nélkül. Miként az irodalomból ismeretes, a bázi­sos tégláknak, kiváltképpen magnezittéglák­nak vagy különleges magnezittégláknak na-10 gyobb villamos kemencék fedeleihez való al­kalmazása rendkívül előnyös volna. Az egész fedél tartóssága, eltekintve a fe­délben alkalmazott egyes tégláknak a hő­mérsékleti változásokkal és kémiai behatá-15 sokkal szembeni ellenállásától, ama feladat megoldásától függ, hogy a tágulások és összehúzódások felett a fedél szerkezeti ki­alakítása révén úrrá legyünk. A kemence felfűtésekor a fedél tég'ái ki-20 tágulnak. E tágulást általában szokásos mó­don papírlemeznek vagy hasonló kiégő anya­goknak, pl. faékeknek közbeiktatásával egyen­líthetjük ki. Szilikáttéglákból való fedelek­nél a téglák között elég erős kötés létesül, 25 úgyhogy efajta fedelek kihűlésekor csupán csekély zsugorodás és a fedél kupolájának csekély süllyedése következik be, azonban a fedél nem dől be. Mások a viszonyok azon­ban bázisos téglákból való fedeleknél. Ahxr 30 tágulást a kemence felfűtésekor itt is köz­bülső papírlemez vagy egyéb betétekkel egyenlíthetjük ki. A bázisos téglák azonban egymás között nem, vagy legfeljebb kis mér-35 40 45 tékben a vakolás révén kötődnek össze. E kö­tés azonban nem elegendő ahhoz, hogy a tégláknak a lehűlés alatt való erősebb ösz­szehúzódásákor a fedél beomlását meggá­tolja. Ehhez járul továbbá, hegy a bázisos téglák a hő Behatása alatt utólagosan is zsu­gorodnak, minekfolytán a fedélben a feszült­ségek mindinkább csökkennek. Már számos szerkezet ismeretes, mely e feladatot megoldani törekszik. A fedél tartó­gyűrűjét pl. cikkekre osztották, melyek rú­góhatás alatt a falhoz nyomódnak. További megoldás szerint a tartógyűrű és a falazat közé rugózószervet rendeztek el. Eddig e ki­viteli módok egyike sem vált be. A találmány értelmében a villamos kemen­cékhez való — kiváltképpen magnezit vagy 50 krómmagnezit téglákból kialakított — és függőboltozatként kialakított fedélnek alak­tartó, a téglaboltozat ellentámaszát alkotó, továbbá a felfüggesztett boltozat hordszerke­zetét rögzítő fedéigyűrűje van. A függő­köveket előnyösen bordákat alkotó csopor­tokká foglaljuk össze,-melyek a bordák kö­zött fekvő és fel nem függesztett tégla­csoportokat megtámasztó szerkezeti részeket alkotják. A felfüggesztést önmagában ismert módon beállítható, illetve rugózó függesztővasak se­gítségével foganatosíthatjuk. Az egyes tégla­csoportokhoz tartozó függesztőtéglákat közös közbülső tartóra is felfüggeszthetjük, mely a 65 tartószerkezettel beállíthatóan, illetve rugó-55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom