138037. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fallemezek és más tárgyak előállítására, szénsavval keményíthető habarcsból, különösen mészhabarcsból

% 138037. E feladatok helyes megértésére el kell vetni azt a régi felfogást, hogy a habarcs­ban foglalt mésznek a levegőben vagy a ha­barcsot körülvevő közegben foglalt szénsav-5 val feltétlenül kristályos kalciumkarbonátot kell szolgáltatnia. Ez a felfogás téves, A valóságban a kalciumkarbonátnak tökéletes kikristályosodása a habarcsmassza egész tö­megében több feltételtől függ. Az első fel-10 tétel az, hogy a habarcs nedvességi foka már kezdettől fogva akkora legyen, hogy mind a mész, mind a szénsav oldatba me­hessen át. hogy tehát karbonátképződés mehessen végbe, ionkicserélés útján, az 15 alábbi képlet szerint: Ca"+20H' + 2H' -f C08 " = CaCOs -f- 2rT a 0 E képlethez tartozó, mennyiségi egyenletből a reakcióhoz szükséges vízmennyiség nem tűnik ki. Ezt tehát más módon kell megál-20 lapítani, még pedig a következő irányvona­lak szerint. Mint az 1. ábra szerinti diagramm jelzi a habarcs likacsossága, víz hozzáadásánál, növekvő vízmennyiséggel, kezdeti (a) é:ték-25 tői maximális (b) értékig növekszik, majd (d) értékig süllyed, amelynél a habarcs al­kalmazott, sűrűségi fokánál a habarcs felü­letére víz kezd kiszivárogni. A (d) érték ren­desen sokkal kisebb az (p) értéknél. Minél 30 nagyobb a likacsosság, annál kisebb a ha barcsszemcsék érintkezése. Ha a vízmeny -nyiség a (b) értéknek megfelelő mennyiség­nél kisebb, akkor a kristályképződés cse kély és a képződött kristályoknak nincs al-35 kalmük kifejlődniük vagy számbavehető mértékben megnövekedni vagy kölcsönösen összetartani, egyrészt azért, mert ekkor a vízmennyiség túl csekély és másrészt azért, mert a habarcsszemcséknek a kristályoso­dó dást elősegítő érintkezése aránylag kicsiny. Ha a vízmennyiség viszont nagyobb a (d)­értéknek megfelelő mennyiségnél, akkor a hozzáadott víz egy része kiszivárog a ha­harcs felületére. Mindaddig, amíg ez a cse-45 kély mészmennyiségeket tartalmazó, fölös víz el nem párolgott, fékezi a kristályoso­dást, mert megnehezíti, sőt meggátolja a habarcsban foglalt, valamint a reakciónál képződött víznek a: felület felé áramlását és 50 elpárolgását. Minthogy ennek következte ben a kristályosodási feltételek is kevésbbé kedvezőek, ha a vízmennyiség a (b)-érték­nek megfelelő vízmennyiséget meghaladja, nyilván úgy kell a vízmennyiséget megvá-55 lasiztanunk, hogy a (b) és (d) pontok között fekvő értéknek feleljen meg. De mivel a kristályosodás szempontjából előnyös, hogy a szemcseérintkezés a habarcs­ban lehetőleg nagy legyen, anélkül azonban, hogy a habarcs felületére való vízkiszivár- 60 gás veszélye fellépne, az optimális vízmeny­nyiségnek olyannak kell lennie, hogy pl. az 1. ábrán (c)-vel jelölt, (d)értékhez közel fekvő értéknek feleljen meg. Ezt a feltevést a kísérleteknél kapott szilárdsági értékek 65 igazolják. A tökéletes karbonátképződés és kristá­lyosodás minden feltétele azonban a felületi víz távozásával vagy elpárolgásával még nincs teljesítve- még ha ily módon célszerű 70 vízmennyiséget is kaptunk, a habarcsban. A felületi vízben foglalt vagy a mészhabarcs felületén lévő mész ugyanis, a víz elpárol­gásánál, kakiumkarbonát alkotta felületi réteget vagy kérget alkot a mészhabarcson, 75 mely meggátolja vagy megnehezíti további szénsav belépését és bezárja a mészhabarcs­ban foglalt vizet. Ez okból — és első sorban — meg kell előznünk a habarcson ily felületi rétegnek 80 vagy kéregnek a képződését. Ez a találmány szerint úgy történik, hogy az öntött vagy más módon alakított heibarcs­ból, iriegkeményedésénél, két tér között fekvő diafragmát létesítünk és e terek egyi- 85 kében szénsavtartalmú, nedves, e-őnyösen szénsavdús és nedvességgel telített légkört, a másik térben pedig akkora relativ nedves­ségű légkört tartunk fenn, hogy a mészha­barcsban foglalt víz a habarcsnak ez utóbb 90 említett tér felé néző oldalán elpárologhat. Mivel a szénsavtartalmú illetve szénsav -dús légkör nedves, illetve nedvességgel telí­tett, a mészhabarcsnak a nedves légkör felé fordított oldalán a víz egyáltalában nem 95 vagy csak kis mértékben párolog el, ezért a dús szénsavhozzááramlás ellenére sem ke­letkezik a szénsavnak a habarcsba való foly­tonos behatolását és a habarcsban foglalt víz­ben való oldását megnehezítő vagy megaka- 100 dályozó, felületi réteg vagy kéreg. A szénsav a habarcsban foglalt vízben feloldódik és a habarcson át a vízelpárolgási oldal felé diffundál, ahol módunkban van a habarcsból való vízelpárolgást akként sza- 105 bályozni, hogy a habarcsban foglalt mész egész tömege mészpát-típusú, jól kikristá­lyosított mészkarbonáttá alakuljon át. Ily módon a kész termék szilárdsága sokkal nagyobb a mészhabarcsanyagok szokásos 110 szilárdságánál. Ily módon a mészhabarcs, a figyelembe jövő tárgyaknál előforduló vas­tagságban, oly rövid idő a^tt és oly 'egy­szerű készülékben keményíthető meg, hogy az eljárás ipari mértékben és gazdaságosan 115 foganatosítható,

Next

/
Oldalképek
Tartalom