138018. lajstromszámú szabadalom • Érintkező szerkezet villamos kapcsolókhoz

Megjelent 1947. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 138018. SZAM. Vil/g. OSZTÁLY. — S-l9526. ALAPSZÁM. Érintkező szerkezet villamos kapcsolókhoz. Szalkay Béla céj», Újpest. A bejelentés napja; 1943. évi június hó 11. A találmány villamos kapcsolókhoz való oly érintkező szerkezet, taimely vörösréznél olcsóbb fémeknek az eddiginél nagyobb mértékben való alkalmazását és így a drágább 5 anyag gazdaságosabb alkalmazását teszi lehetővé. Vörösréznél olcsóbb fémek, például könynyűfémek villamos kapcsolószerkezetekben való alkalmazása a gyakorlatba« az érint-10 kező felületeken jelentkező oxidációs, illetőleg korróziós jelenségek miatt nem lehetséges, úgy hogy ezeket az alkatrészeket eddig majdnem kizáróan vörösrézből készítik. Ez az anyag viszont hazánkban oly kis memnyi-15 ségben fordul elő, amely a viUsmos ipar szükségletének még kis töredékét sem fedezi. Ezzel szemben könnyűfémek előállításához szükséges nyersanyagokkai feleslegben rendelkezünk. 20 A találmány abból indul ki, hogy a szigetelő hatású oxidációs jelenségek kapcsoiószerkezetiefenél csak az érintkezőkön, tehát ott jelentkeznek, ahol az áramkör megszakításakor, illetőleg zárá-akor ív keletkezik. 25 Ezért ia találmány értelmében .a drágább fém alkalmazásában azzal érünk el megtakarítást, hogy vezető anyagú érintkező tagban azon a helyen, illetőleg azokon a helyeken, ahol a mozgó és álló érintkezők egymással érint-30 kéznek, betétet, illető-eg betéteket rendezünk el, amelyek a vezetőtag többi részétől eltérő vezető anyagból vannak és azzal áramot vezetőn vannak összekötve. Az érintkezőtagnak azok a részei, amelyek a másik érintkezőitaggal nem állanak közvetlen érintkezésben, az 35 említett betétek hordozóját alkotják és hátrány nélkül készíthetők olc:óbb anyagból, például könnyűfémből. A betéteket, amelyeken az érintkezés végbemegy, az eddig szokásos drágább anyagból, például vörösrézből ké- 40 szítjuk. A találmány különösem előnyösen alkalmazható oly érintkező szerkezetekben, amelyekben az álló és ai mozgó érintkezők között az érintkezés pont vagy vonal mentén megy 45 végbe. Ily kapcsoló szerkezeteknél ugyanis viszonylag igen kis betétek alkalmazhatók és a szerkezet túlnyomó része könnyűfémből készíthe tő-Természetesen gondot kell fordítanunk 50 arra, hogy a betét és a hordozó között bensőséges vezető érintkezést létesítsünk, ami azonban nem okoz nehézséget, ha a betéte ket megfelelően alakítjuk ki és esetleg utánállítási lehetőségről is gondoskodunk. 55 Célszerű, ha a betétnek a hordozóval érintkező része kúpos vagy hengeres test, bár az tetszőleges más, például gúla vagy hasáb alakjában is készíthető. Ily alakú betéttestek esetében további megtakarítás érhető el, ha a 60 betéttestnek a hordozóba merülő részét kisebb keresztmetszettel és a hordozóból kiálló, a másik érinitkezővel közvetlenül együtt doi gozó részét pedig nagyobb keresztmetszettel készítjük 65 Egyébként a találmány szempontjából lényegtelen, hogy az álló érintkező tagot, vagy a mozgó érintkező tagot alakítjuk-e ki a fent