138007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárításhoz, töményítéshez vagy kristályosításhoz és készülék az eljárás kivitelére
Megjelent 1947. évi július hó 15-ón. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 138007. SZÁM. IVr /Í. OSZTÁLY. — N-3891. ALAPSZÁM. Eljárás szárításhoz, töményítéshez vagy kristályosításhoz és készülék az eljárás kivitelére. Aktieselskabet Niro Atomizer gyári cég' Kopenhága mel 1 et l i Hellerup-baii. A bejelentés napja: 1943. évi december hó 9. A találmány eljárásra és készülékre vonat kőzik folyadékok besűrítésére vagy folyadékban oldott vagy szuszpendált anyagok szárítására és más oly folyamiatok kivitelére, 5 melynél a kezelendő folyadékot, lényegében zárt kamarának — a szárító kamarának — felső részében elporlasztjuk, mely kamarának ugyiancsak fe^ső részéibe, a kamara közepe felől, légnemű közeget táplálunk be, 10 mely a kamarán átáramlik A szárításhoz. iMetve töményítéshez hasznát közegnek a kamarábóill való eltávolítása célszerűen a kamara alsó részéből történik, esetleg a száritett, illetve töményr-eitt anyaggal vagy annak 15 e gy részével együtt ilyfaj'tla: ismert eljárások hátránya, hogy az időegységben bizonyos folyadéfenennyiségnek bepárofagtatása vagy beszárítása aránylag nagy térfogatú szárító kamarát igé-20 nyel További hátrány, hogy az elporlasztott folyadéknak az a hajlama, hogy a szárító kamara falaim vagy a porlasztóház és a légbevezö-őciső különböző helyein lerakódjék. Már ismeretes a szárító' kamarán "átáramló, 25 az alábbiakban szárítöközegnek nevezett légalakú közegnek spirálalakú mozgás kölcsönzése. Kitűnt azonban, hogy ezzel az intézkeidéssiel az említett hátrányok niem küszöbölhetek ki. Ugyancsak ismeretes a szá-30 rítóközegnek a szárítókamara falnyílásain át való bevezetése. Eközben azonban el nem kerülhető, hogy a fal aránylag nagyon fel ne melegedjék. Minthogy a magas szárítási hőmérséklet alkalmazáea a leggazdaságosabb, a fal gyakran annyira felmelegszik, hogy a 35 vele érintkező vagy még nedves állapotban a falhoz tapadó kezelendő anyag kisebb-na<gyobb kárt szenved vagy elég. Ezért célszerűbb, ha a szárítóközeget a kamara közepébe torkoló csatornán át vezetjük be. A talál- 40 mánynál kizárólag ez a módszer talál alkalmazást. Ezáltal a szárító kamara fala aránylag hidegen tartható, úgyhogy a vele érintkező, kezelendő anyag el nem ég, sőt igen hőérzékeny anyagokkal is jó eredményeket 45 kapunk. Kitűnt, hogy nagy térfogatú szárító kamarára azért van szükség, mert a Szárító közeg a szárító kamara alsó résziében való mozgása alatt, vízszintes, gyűrűalakú tengely 50 körüli örvény képzésére hajlik, tekintet nélkül arra, kapott-e spirális mozgást vagy ,sem, azaz a szárító kamara tengelye körüli forgással egyidejűleg lefelé is mozog-e vagy sem. Ebben a gyűrűs örvényben a szárítiókö- 55 zeg a szárító' kamara fak közeillébeni lefelé és annak közepén felfelé áramlik. Az örvénylő mozgás a szárítóközegnek a kamara alsó, része felé, azaz lefelé irányuló, rendes mozgásán kívül lép féli és azt jelenti, 60 hogy a szárítóközegnek részecskéi, a porlasztó vagy porlasztók, valamint a szárítóközieig betáplálási he^ye alatti fekvő', vízszintes metszetben, a kamara külső fala közelében a
