137981. lajstromszámú szabadalom • Világító berendezés

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.981. SZÁM 21. f. 61. OSZTÁLY — B—16268. ALAPSZÁM Világító berendezés Bürger József gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1944. március 21. Az utóbbi időkben a mesterséges fényforrások, különösen gazdaságos izzólámpák, lumineszkáló csövek, neongázcsövek tökéletesítésével, igen nagy haladást mutatnak, a lámpatestek azonban, melyek a fényáram irányítására, formálására, alakítására valók, már tudatos és korszerű szerkesztés eredményei, mégis lényegileg ma is többnyire centrális elrendezésűek és alakjukon felismerhető, hogy a mécsesek vagy petróleumlámpák ernyőiből fejlődtök ki. A fényforrások színének az emberi szem számára kellemes és egészséges választása és a fényforrás erősségének helyes beállítása már nagyban hozzájárul a jó világításhoz, de ha arra gondolunk, hogy a gyertyákat utánzó villamos izzólámpákkal felszerelt csillárok még ma is igen gyakoriak, akkor azonnal szembetűnik az a nagy különbség, ami a fényforrások fejlődése és a lámpatestek fejlődése között fennáll. A találmány azt a feladatot oldja meg, hogy miként lehet valamely helyiség, szoba, terem megszokott nappali szétszórt megvilágításának pótlására illetőleg ablakból való megvilágítására oly világító elrendezést létesíteni, hogy a szobában tartózkodók a fényáram irányából és eloszlásából lehetőleg észre se vegyék azt, hogy már mesterséges fényforrások világítják a szobát, hanem az legyen az érzésük és benyomásuk, mintha még mindig az ablakon keresztül kapnák a fényt, vagy pedig, ha ez utánzás nem is sikerül egészen tökéletesen, mégis a különbség a természetes' nappali fénnyel való megvilágítás és a találmány szerinti mesterséges világítás között lényegesen kisebb legyen, mint az eddig szokásos mesterséges világítások eseteiben. A találmány lényege világító berendezés valamely helyiség, szoba vagy terem megszokott nappali megvilágításának a pótlására illetőleg ablakból való mesterséges megvilágítására, melyre az a jellemző, hogy lumineszkáló csöveket, izzólámpákat vagy más mesterséges fényforást tartalmazó szerelési egység vagy világító csoport, melyben előnyösen e fényforrások közös tartókra vagy közös keretre vannak szerelve, az egyébként nappali fény átbocsátására való ablakban, az ezt körülvevő valamely szerkezeti részben, vagy műablakban van elhelyezve, illetőleg maga a világító csoport van műablaikként kialakítva. A találmány egyik kiviteli alakja szerint a mesterséges fényforrásokat tartó szerelési egység vagy világító csoport valamely nappali fényt átbocsátó ablak alatt, mellett, vagy fölött van elmozgathatóan elrendezve, illetőleg az ablakpárkányba van redőnyként besüllyesztve, úgy, hogy az redőnyszerűén az ablakba felhúzható vagy behúzható, amidőn a redőnyként kialakított világító csoport által elfödött ablakból a mesterséges fényforrások világítják meg a helyiséget. Ez a megoldás a fényforrások helyes megválasztása és például homályos üveggel, ún. tejüveggel való lefödése esetén, teljesen azt a benyomást kelti, mintha a nappali fény világítaná meg a helyiséget. Az a körülmény, hogy ugyanabból az ablakból érkezik a fény a helyiségbe, amelyből nappal is érkezni szokott, a helyiségben tartózkodók részére rendkívül kellemes és megnyugtató, munkájukban is sokkal kevésbé fárasztja őket az ilyen helyiségben való tartózkodás, mint akkor, ha a fényforrások elrendezése a nappali megvilágítástól eltérő. A találmány értelmében nem okvetlenül kell a fényforrásoknak az ablakba szerelve lenniök, hanem lehetnek azok az ablakon vagy az azt körülvevő bármelyik szerkezeti részben, például a függönytartóban (a karnisban) is elrendezve. Vannak oly sötét helyiségek is, melyeknek a szokásos nappali megvilágítása nem kielégítő és így nem volna helyes megoldás az esti megvilágítást éppen olyan rosszra tervezni, mint amilyen rossz a nappali megvilágítás. Ily esetekben a találmány szerint célszerű hordozható műablakot készíteni, azaz oly ablakot, mely külső kialakításában teljesen hasonló valamely szokásos ablakhoz, de semmiféle nappali fényt nem bocsát keresztül, hanem tejüveg lapjai mögött a nappali fénynek megfelelő színű mesterséges fényforrások vannak elhelyezve és e műablakból kapja a helyiség sokszor még nappal is a helyes megvilágítását és így a helyiségben tartózkodóknak teljesen az a benyomásuk, mintha a szobát nem is mesterséges, hanem természetes nappali fény világítaná meg az ablakon keresztül. Az a kísérleti hordozható