137978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrméknek szőrmehulladékokból való előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.978. SZÁM 28. b. 20—28. OSZTÁLY — B—15865. ALAPSZÁM Eljárás szőrméknek szőrmehulladékokból való előállítására Breitfeld Marcell, Budapest A bejelentés napja: 1943. április 13. A találmány célja, hogy különösen a háborús viszonyok folytán, a szűcsáruk tekintetében is beállott rendkívül nagy anyaghiányra való tekintettel a szőrmehulladékökat, mégpedig apró hulladékokat is, kellően használható szőrmeanyagnak, különösen ún. szőrmetábláknak előállítására célszerűen és gazdaságosan értékesíthessük. A találmány még a legapróbb daraboknak, pl. 0,3 cm hosszúságú csíkoknak felhasználását, mégpedig azoknak az apró daraboknak értékesítését is lehetővé teszi, melyek a szőrmehulladékok eddigi felhasználásának hulladékaiul keletkeztek. Az ilyen apró darabokat eddigelé, az alábbi okokból, nem tudták felhasználni. Eddigelé a rendes szőrmék kiszabásánál keletkező hulladékoknak egy részéből táblákat úgy állítottak elő, hogy aránylag nagyobb darabokat egyenként egymáshoz csatoltak és szűcsvarrógépsn vagy kézzel, magukat ezeket a darabokat összevarrták. Az így készült táblákat azután további kiszabásokhoz használták fel. Az összeillesztéshez bizonyos, négyszög vagy háromszög alakú darabokká való kiszabás volt szükséges és ekkor is keletkeztek apró hulladékok. A kisebb darabokat eddigelé minden esetben kénytelenek voltak mellőzni, mert a kézzel vagy a szűcsvarrógéppel való munka aránylag igen költséges és apró darabokhoz alkalmatlan. Az ilyen összevarrással a rendes szőrmék hulladékainak kb. csak 30—50%-át tudták felhasználni. A közvetlenül összevarrott hulladékdarabokból előállított táblákat eddigelé ebben az alakjukban, vagy pedig úgy használták fel, hogy a táblát vászonlapra helyezték és a vásznat a szőrme bőrrétegére, ugyancsak különleges varrógépen vagy kézzel levarrták („pikírozták"). Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás fő jellemzője, hogy a hulladékdarabokat nem varrjuk külön össze, hanem azokat, egymáshoz képest varratlanul hagyva, hajlékony hordozólapon, pl. ugyancsak vásznon egymáshoz sorakoztatjuk és célszerűen közönséges szabóvarrógépen a vászonhoz varrjuk, pl. úgy, hogy a varratok négyzetes hálót alkotnak. A varrást akár úgy foganatosítjuk, hogy az öltések csak a vásznon és a szőrme bőrrétegén haladnak át, akár pedig úgy, hogy' a szőrrétegen is teljesen átmennek. (Ez egyáltalán nem befolyásolja a tetszetősséget, mert egyrészt csak közönséges vékony cérnával való varrásról van szó, másrészt a kiálló szőrcsomók az öltéseket a szőrmeoldalon eltakarják). Hogy a hulladékdarabokat a hordozó vászonlapon célszerűbben és biztosabban helyezhessük el, ül. a varráshoz biztosabban készíthessük elő, azokat a varrás előtt a vászonra tetszőleges ragasztóanyaggal, pl. csirizzel egymásután felragasztjuk. Így a kis hulladékdarabokat, az eddigi eljárással szemben, minden külön alakítás, kiszabás szüksége nélkül -használhatjuk fel, mert azok mozaikszerűen kellően illeszkednek és a bőrrészek közötti, esetleges kis hézagokat a szőrme ül. a vászon eltakarja. Más szóval a találmány szerinti eljárás terméke olyan, hogy a hulladékdarabokat az eddigiekkel szemben nem azoknak egymáshoz varrása, hanem a vászonnak és a szőrme bőrrétegének gépi összevarrása tartja össze. Így igen tartós, a rendes szőrmékhez hasonlóan, kellően használható szőrmeanyagot kapunk. Gazdasági szempontból a találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy miután az eljárás a legapróbb darabok felhasználását is lehetővé teszi, ennél az előállításnál nincsen hulladék. Ha aránylag nagyobb darabokat, akár a korábbi eljárás szerint, használunk fel, a kiszabási hulladékok nem mennek veszendőbe, mert a leírt módon ezeket is felhasználhatjuk. Gazdasági szempontból továbbá figyelemreméltó előny az is, hogy miután maguknak az egyes hulladékdaraboknak egymáshozvarrása elesik és közönséges varrógépen dolgozunk, a cérnában is tetemes, kb. 50%os megtakarítást érünk el. A találmány szerinti eljárással pl. a legkisebb báránybőrhulladékokat is, melyek eddigelé szűcsiparilag teljesen felhasználatlanul maradtak, fontos célra hasznosíthatjuk, nevezetesen azokból katonai ruházati cikkeket, pl. szőrmesapkát, bekecseket, kesztyűket készíthetünk és így a találmány szerinti eljárás nemcsak általában nemzetgazdasági, hanem honvédelmi szempontból is fontos előnyöket nyújt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szőrméknek szőrmehuUadékokból való előállítására, melyre jellemző, hogy a hulládé-