137970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keratinrostok fonóképességének és nemezelhetőségének megjavítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.970. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — T—7019. ALAPSZÁM Eljárás keratinrostok fonóképességének és nemezelhetőségének megjavítására Tillisch Dagmar oki. mérnök Kopenhagen, Tillisch Emmy Kopenhagen/m. Gentofte, Tillisch Ingrid szerkesztő Kopenhagen és Tillisch Henrik Vilhelm Frederik magánzó Kopenhagen, valamennyien mint Tillisch Henrik Christian Emil kopenhageni lakos jogutódjai A bejelentés napja: 1943. február 23. A találmány eljárásra vonatkozik keratinrostok fonóképességének és nemezelhetőségének javítására. Számos keratinrost sima és ezért fonásra és nemezelésre kevéssé alkalmas. Ez a megállapítás pl. sok állati eredetű rostra, pl. emberi hajra, állati szőrre, pl. kecskeszőrre érvényes. A találmány élőlények kifésült, levakart, levágott vagy lekopasztott hajának vagy szőrének simaságát azzal külszöböli ki, hogy a keresztül-kasul vagy rendezetlenül fekvő rostokat, pl. kártolóval foganatosított előkezelés után, összesajtoljuk. Eközben a rostok hullámosodnak, göndörödnek és/vagy barkákat létesítenek egymáson, úgy, hogy az egyes rostok felülete egyenetlen, barkás vagy csipkés lesz. A barkák vagy mélyedések mélysége a rostátmérő törtrészétől a rostátmérő többszöröséig terjed. A rostok a kezelés alatt gyakran laposak lesznek. A kezelt rostok többé-kevésbé gyapjúszerű külsejűek és a gyapjú tulajdonságait mutatják úgy, hogy a kész fonalban nem egykönnyen csúsznak el. Hogy e hatás túl nagy nyomás alkalmazása nélkül legyen elérhető, a rostokat, célszerűen nedves állapotban és melegen sajtoljuk össze és hogy a felvett alakot lehetőleg megtartsák, kezelésük előnyösen vegyszerek jelenlétében történik. A sajtolást előnyösen lyuggatott lemezek között, 10—50 kg/cm? vagy ennél nagyobb célszerűen vibráló nyomással, majd pl. 100—500 kg/cm2 nyugalmi nyomással végezzük. A vibrálás folytán, amely célszerűen kezdetben és alacsonyabb nyomáson történik, a rostok kissé nemezelődnek, miáltal jobban göndörödnek. A vegyszereket a sajtolás előtt, por vagy csöppecskék alakjában permetezhetjük a rostokra, vagy pedig a rostoknak rövidebb vagy hosszabb ideig a vegyszereket tartalmazó hideg vagy meleg fürdőbe való áztatás útján hozzuk a rostokra. A vegyszerek, oldataik alakjában, a sajtolás alatt is hozzáadhatok, amikor is az oldatokat tobbé-Jkevésbé összesajtolt rostokon átszivattyúzzuk.. Ily módon a vegyszerek oldatának hőmérsékletét és összetételét a sajtolás alatt tetszőlegesen változtathatjuk. Különböző vegyszerek használata esetén a mindenkor legalkalmasabb hőmérsékleten és hidrogénionkoncentrációnál engedjük azokat hatni. Illó vagy mérges vegyszereket ily módon célszerű hozzáadni és a kezelés utáni esetleges kimosásuk is meg van könnyítve. Ha a rostokat, kezelés előtt, száraz vagy részben nedves állapotban összesajtoljuk, a vegyszerek oldataival való további kezelésnél a rostok, megduzzadnak, miáltal rendkívül erősen egymáshoz préselődnek. Ennél a kezelési módnál lyükgatott sajtoló lemezeket alkalmaznak. A sajtolás előtt és/vagy alatt alkalmazható vegyszerekként, melyek lehetővé teszik, hogy a rostok a velük közölt alakot a lehető legnagyobb mértékben megtartsák, még ha később nedves állapotban, magasabb hőmérsékleten kezeltetnek, pl. oly vegyszerek jönnek tekintetbe, melyeket haj nemesítésénél alkalmaznak, pl. a haj göndörítésénél, tartós hullámok készítésénél, prémek, fonalak és textilneműek kezelésénél, ahol a hajszálak, ellentétben a rostokkal, a találmány szerinti eljárásnál, egymással gyakorlatilag párhuzamosan felehetnek. Vegyszerekként előnyösen használhatók rodan-vegyületek, tiofcarbamidok, .sárga és vörös ammóniumszulfid, nátriumszulfid vagy más szerves vagy szervetlen kénvegyületek, melyek némelyike a hajat képlékennyé teszi, úgy, hogy könnyebben sajtolható. Alkalmazhatók továbbá különböző fémek, különösen az I, II és III csoportok, valamint a vascsoport sói, gyenge szerves vagy szervetlen savak, pL az ecetsav sói is alkalmazhatók. Gyakran, különösen adalékként, erősebb savak sói, pl. kloridok és szulfátok előnyösen használhatók. A folyamat gyorsítására nedvesítő szerek adaléka célszerű. A kezelés célszerűen az illető rostok izoelektromos tartományának lúgos oldalán fekvő, megfelelő pH értéknél történik, mely gyakran 4 és 5 között fekszik. A pH értéket ismert módon állítjuk be. Az említett vegyszerek azonban önmagukban