137961. lajstromszámú szabadalom • Betétcsöves íróeszköz és hozzávaló betétcső

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.961. SZÁM 70. b. OSZTÁLY — R-8653. ALAPSZÁM Betétcsöves íróeszköz és hozzávaló betétcső V. Dr. Rácz Endre orvos, Kassa A bejelentés napja: 1943. június 9. Ismeretesek olyan töltőtollak, amelyeknek szárukról lecsavarható írófejük és a szár üregében elhelyezett, külön betétcsőként kialakított, cserélhető tintatartályuk van. A betétcső torkolati nyílását rendszerint olyan zárószerv zárja, amelynek közepén benyomható és a tintánál kisebb fajsúlyú dugasz van. E dugaszt az írófejen alkalmazott csőszerűén üreges nyúlvány az írófejnek a szárra való csavarásakor benyomja, mikor is a dugasz a betétcsőben a tinta felszínére felszáll és a betétcső ürege az írófej tintatápvezetékével a csőszerűén üreges nyúlvány útján összeköttetésbe kerül, úgy, hogy a betétcsőben levő tinta az írótollhoz leszivároghat. Az ilyen betétcsöves töltőtollaknak különböző hátrányai vannak. Elsősorbari, ha a betétcső dugaszát már beléje nyomtuk, akkor a töltőtollat nem lehet a tinta kiömlése nélkül szétszedni. Továbbá a betétcsövet a gyakorlatban nem lehet úgy tömíteni, hogy annak nyílásán át idővel ne szivárogjon tinta a szár és a betétcső közé, valamint az írófej csavarmenetébe, aminek az a következménye, hogy egyrészt a betétcső cseréje mindenkor szennyeződéssel jár, másrészt a betétcső és az írófej az átszivárgott tinta beszáradása folytán megszorulhat, ami a töltőtoll szétszedését megnehezíti. Ezenkívül a betétcsőben mindenkor idegen test úsizik, ami a tinta szennyeződését és a tinta vezeték eldugulását okozhatja. A találmány olyan betétcsöves íróeszköz, amelynél a fenti hátrányokat elkerüljük. A találmány szerinti íróeszköz alapgondolata az, hogy a betétcső dugaszát a használatbavételkor nem nyomjuk be, hanem üreges tűvel átszúrjuk. Ennek megfelelően a találmány szerinti íróeszköznél, amelynek üreges szára, a szárra csavart írófeje és a szárhoz oldhatóan erősített, pl. rácsavart vagy pedig a szár zárt vége alkotta zárófeje, és a, szár üregében elhelyezett, tintát vagy egyéb folyadékot tartalmazó, rugalmas dugasszal zárt betétcsöve van, az írófejbe hegyével a szár belseje felé néző, belül üreges és az írófej tápvezetékéhez csatlakozó, pl. injekciós fecskendők tűjéhez hasonlóan kialakított, tű van beszerelve, amely a betétcsőnek helyére való beszorításakor vagy az írófej nélküli íróeszközbe behelyezett betétcső esetén az írófejnek a szárra való csavarásakor — azaz a betétcsőnek az üzemi helyzetében való rögzítésekor — a betétcső dugaszát átfúrja és ezzel annak belső terét a tápvezetékkel összeköttetésbe hozza. Az ilyen íróeszköznél a fent felsorolt hátrányok nem forognak fenn. A tűvel átszúrt rugalmas dugasz a betétcső kivételekor vagy az írófej kicsavarásakor újból záródik, úgy, hogy a töltőtoll, a betétcső használatbavétele után is, szennyeződés nélkül szétszedhető, sőt adott esetben az írófej is cserélhető. A dugaszba szúrt tűt a dugasz anyaga tömítően körülzárja, úgy, hogy a dugasz nyílásán át nem szivároghat tinta a betétcső és a szár közé, valamint az írófej csavarmenetébe. A betétcsőben nem úszik idegen test, amely a tinta szennyeződését vagy eldugulását okozhatná. Mindezek alapján az íróeszköz használata igen előnyös, továbbá a betétcsőnek tartalékcsővel való kicserélése és esetleg az írófej váltása igen egyszerűen és szennyeződésmentesen foganatosítható. További előny, hogy a szárnak nem kell feltétlenül folyadékzárónak lennie, mert a betétcsőből beléje tinta nem kerülhet. Az ismeretes betétcsö'ves töltőtollaknál gyakran az a hátrány is tapasztalható, hogy a betétcsőbe sokszor nem jut alulról elég levegő és így a betétcső tintaoszlopa feletti légnyomás annyira csökkenhet, hogy a tintatáplálás megakad, ami az írás folyamatosságát kellemetlenül zavarhatja. Ekkor a tollat rázni kell addig, amíg a tintatáplálás ismét megindul. A találmány szerinti íróeszköznek egy előnyös kiviteli alakjánál, mindkét végén rugalmas dugasszal zárt betétcső alkalmazása esetén, ezt a hátrányt is kiküszöbölhetjük. E célból az íróeszköznek az írófejjel szemközti, előnyösen lecsavarható zárófejében, e fejből kinyúló süveg útján rugónyomás ellenében leszorítható, belül üreges és a külső levegővel összeköttetésben álló tűt alkalmazunk, amely a süveg leszorításakor a betétcsőnek az írófejtől távoleső végén levő dugaszát átfúrja és így a betétcső üregének a tintaoszlop feletti részét a külső levegővel összeköttetésbe