137957. lajstromszámú szabadalom • Hanglemezrögzítő berendezés önműködő lemezcserével működő gramofonokhoz
Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.957. SZÁM 42. g. 17-20. OSZTÁLY — P—10833. ALAPSZÁM Hanglemezrögzítő berendezés önműködő lemezcserével működő gramofonokhoz Svenska Aktiebolaget Philips cég, Stockholm A bejelentés napja: 1943. november 3. Á találmány önműködő lemezcserével működő beszélőgépekre vonatkozik, amelyeknél a lemezek középső nyílásán áthatoló vezetőcsapot alkalmaznak, melynek mentén a lemezek egymásután lecsúsznak, ha a kioldókészülék a legalsó lemezt felszabadítja. Emellett bizonyos segédtámasztókat vagy kisegítő vezetékeket kell alkalmazni ilyen készülékeknél, hogy a működésmód kielégítő legyen. Az eddig e célra alkalmazott kisegítő támasztók vagy vezetékek általában véve bonyolultak voltak és mégsem működtek mindig kifogástalanul. Emellett a hanglemezek rendes körülmények között a kioldó szerven levő vállra támaszkodnak olyképp, hogy a vezető csap tengelyének egyik oldala felé elferdült helyzetet vesznek fel, tehát ennek a vállnak a helyzete elősegíti a hanglemezek ferde elhelyezkedését a rendes körülmények között vízszintes hanglemeztányér síkjához viszonyítva. A találmány lehetővé teszi, hogy a hanglemezeket rögzítő szerkezetet lényegesen egyszerűsítsük és javítsuk és a találmányt az jellemzi, hogy a rögzítőszervnek a behelyezett hanglemezcsomó fölé helyezhető, kívülről befelé a lemezek közepéig nyúló és fölülről a hanglemezcsomóra szoruló karja van, amely a ferdén elhelyezkedő hanglemezekre azok szélénél fejt ki nyomást és a hanglemezeket vízszintes helyzetbe igyekszik állítani. Ez a szerkezet igen egyszerű és amellett az az előnye, hogy a hanglemezekre csak nagyon kicsi nyomást kell kifejtenie, hogy azokat a ferde helyzetből a vízszintes helyzetbe hozza, tekintve, hogy ezt a nyomást a hanglemezek szélén fejti ki. Tekintettel a nyomás kicsi voltára az egyes hanglemezek pontos fölszabadítása könnyűszerrel válik lehetővé, mert a lemezeket nem koptatja el a fölszabadító szerv vállrésze, ami megtörténne akkor, ha nagy nyomóerőt használnánk, amint az szükséges az eddig ismeretessé vált efféle berendezéseknél. A csatolt rajz a találmány egyik kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a készülék függőleges metszete, a 2. ábra pedig fölülnézete. A beszélőgép —1— lemeztányérját a nyugvó —2— hüvely ágyazza, amelyben a —3— vezetőcsap van és ezzel a —4— kiváltó berendezés kapcsolódik. Ez a kiváltó, amely az —5— csap körül elfordítható, egyrészt —6— végrésszel van ellátva, amely a —3— vezetőcsap meghosszabbítását alkotja, másrészt pedig —7— válla van, amely a lejátszás céljából egymásra fektetett —8— lemezek közül a legalsó alá nyúlik. A —4— kiváltó vagy adogató berendezés beállítása által a lemezeket egymás után szabaddá lehet tenni, hogy azok az —1— lemeztányérra essenek. A találmány azonban nem függ közvetlenül a vezetőcsap és a kiváltóberendezés működésétől, miértis ezt a működésmódot itt közelebbről nem ismertetjük. A felrajzolt kiviteli példánál a beszélőgép —9— burkolatában függőleges -—10— hüvely van, amely egy szögalakban meghajlított rúd egyik —11— szárát emelhetően és süllyeszthetően vezeti, a másik •—12— szár pedig befelé a —8— lemezek fölé nyúlik. A —12— szár a —13— gyűrűben vagy hasonló a lemezekre felfekvő alkatrészben végződik, amely a lemezeket helybentartja, úgy, hogy azok a —3— vezetőcsaphoz képest merőleges vagy lényegileg merőleges helyzetet vesznek fel. Ugyanis a hanglemezek a —3—• vezetőorsó középtengelyén kívül eső —7— vállra támaszkodnak és így hajlamosak arra, hogy ferde, vagyis az —1— tányérral nem párhuzamos helyzetet vegyenek fel és ez esetben a lemezcsomóra fölülről nehezedő —12— kar először a legfelső hanglemez szélén fejt ki nyomást és ily módon a lemezcsomót vízszintes helyzetbe hozza, majd pedig a legfelső lemez közepére nehezedve az egész lemezcsomót vízszintes illetve a —3— vezetőorsóra merőleges helyzetben tartja. A leírt kiviteli példánál a —12— kar vagy szár, úgy amint már említettük, gyűrűben végződik, de ez csak példaképpeni megoldás, mert a felfekvés módja és azok a pontok, amelyben a nyomást a hanglemezekre kifejtjük változtathatók. A —12— szárnak —14— fogantyúja vagy hasonló része van, amelynek segítségével a —11, 12— rúd a —15— rugó vagy pl. súly hatása ellenében