137931. lajstromszámú szabadalom • Szék, lécelemekből összeállított ülőkével és háttámlával

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.931. SZÁM 34. g. 1-10. OSZTÁLY — B-16590. ALAPSZÁM Szék, lécelemekből összeállított ülőkével és háttámlával Behr Menyhért, Budapest A bejelentés napja: 1946. szeptember 6. Az ismert székeknél, melyeknél az ülőke és a háttámla lécelemekből van összeállítva, ez elemek külön-külön szegekkel, csavarokkal, vagy pedig enyvezéssel vannak az őket tartó ülő-, illetve háttámlakerethez erősítve. Ez a megerősítés természetesen anyag- és munkatöbbletet okoz és a szék előállítási költségét drágítja. Ezenkívül az ily módon előállított szék nem tartós, mert a lécek idővel kiszáradnak, a felerősítőszervek meglazulnak és így a szék tartóssága nem kielégítő. Mind e hátrány kiküszöbölődik a találmánynál, mely lehetővé teszi a támlának és ülőkének könnyű és gyors felerősítését, azonkívül tartósságát is nagyban növeli. Az így elkészített szék nagy tömegben, gyárilag is gyorsan és olcsón állítható elő. A találmány lényege az hogy a háttámlát és az ülőkét alkotó lécelemek két végénél, egymás folytatásába eső hornyok vannak kialakítva, melyekbe az elemeket támlává, illetve ülőkévé összetartó végigmenő léc van befektetve és beenyvezve. A rajzon a találmány példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra a szék távlati rajza, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala mentén, felfelé nézve, a 3. ábra a 2. ábra E—F vonala mentén vett metszet, a 4. ábra a 2. ábra C—D vonala mentén vett metszet, az 5. ábra egy ülőke elem és az alatt elrendezeti tartólécek távlati rajza, a 0. ábra pedig egy háttámla, ill. ülőke lécének hosszmetszete. A rajzon —a— jelöli a szék ülőkeretét, —b— az ülőkét alkotó lécelemeket, —c— a hátsó lábaknak a háttámla tartására szolgáló nyúlványát, —d— pedig a háttámlát alkotó lécelemeket. Úgy a —b—, mint a —d—• lécelemeknek két végébe —f— horony van bevágva, melyek egymás folytatásába esnek és e hornyokba a végigmenő —g— léc van befektetve és beenyvezve (6. ábra). E lécek célszerűen hajlíthatok és összetartják a háttámla és az ülőke lécelemeit, úgyhogy az elemeket nem kell külön-külön felerősíteni, az ülőke és a háttámla néhány csavarral, vagy tetszés szerinti más módon felerősíthető a székkeretre, illetve a hátsó lábak —c— nyúlványára. A 2—3—4. és 5. ábra szerinti kiviteli alaknál a —b— ülőkeelemek alsó oldalán szükség esetén, ugyancsak az elemek két végénél, fecskefark alakú keresztmetszetű, egymás folytatásába cső —h— hornyok vannak kialakítva, az ülőke alatt pedig két —i— tartóléc vonul végig, melyeknek fecskefark alakú keresztmetszetű végigmenő nyúlványuk van. E nyúlványok át vannak bújtatva a —h— hornyokon, úgyhogy az ülőkeelemeket ezek külön is összetartják. Az —i— tartólécek két vége az ülőkerethez van erősítve, e lécek között pedig ugyancsak az ülőkerethez erősített —k— merevítőléc van elrendezve. Az —i, k— lécek révén az ülőke minden külön felerősííőszerv nélkül rögzítve van az ülőkereten. Természetesen a szék alakja és kivitele az ismertetettől eltérő is lehet, a találmány lényegének keretén belül. Szabadalmi igénypontok: 1. Szék, lécelemekből összeállított ülőkével es háttámlával, azzal jellemezve, hogy az ülőkét és a háttámlát alkotó lécelemek két végénél, egymás folytatásába eső hornyok vannak kialakítva, melyekbe az elemeket ülőkévé, illetve támlává összetartó végigmenő léc van befektetve és beenyvezve. * 2. Az 1. igénypont szerinti szék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ülőkét alkotó lécelemek