137915. lajstromszámú szabadalom • Hangfrekvenciás jelközlő berendezés
2 137.915 A G védőjelfogó akkor jön működésbe, ha a hangfrekvenciás jel hatására működő berendezés a jelfrekvenciáktól eltérő frekvenciájú áramot kap. Az RB. jelfogót, mely lassan felszabaduló jelfogó, az XY, illetve G jelfogók nyugalmi érintkezőin átmenő áramkör tartja jelszünetkor gerjesztett állapotban. Az XY jelfogó működésekor az xy érintkezők az RB jelfogót kikapcsolják, amivel felszabadulását kezdeményezik és a lassan feliszabaduló RC jelfogót működtetik, amely az RB jelfogó teljes felszabadulása előtt kapcsol. Csak rövid ideig tartó jelfrekvenciájú áramlökés vételekor az XY jelfogó -a lökés befejeződésekor gyorsan felszabadul és ha az xy érintkezők az RB jelfogó befejezett felszabadulása előtt térnek vissza az alaphelyzetbe, az RH i elfogó részére a következő áramkör záródik: re, rb, xy, g érintkezők, föld. Az RH jelfogó működésbe jön es rh érintkezőjén átmenő áramkör útján vonzott állapotban marad. Az rh érintkező az XY jelfogó ezután következő rnűködéseihez RB jelfogó részére tartóáramkört zár. Az RH jelfogó működő állapotban marad, amíg az RC jelfogó felszabadulása be nem fejeződik. Szaggatott jelfrekvenciás áramok folytatólagos vételekor az RC jelfogó ezeknek az áramoknak vétele közben a szünetek rövidsége miatt működési állapotban marad. Jelfrekvenciái ú rövid áramlökések sorozatának vételekor tehát az RC, RB és RH jelfogók működési állapotban maradnak. Ha azonban a jelfrekvencia vagy frekvenciák vételének kezdetén az xy érintkező oly hosszú ideig marad megszakított állapotban, hogy az RB jelfogó felszabadulhat, az RH jelfogó nem jön működésibe. Ily módon a helyes jelek az RH jelfogót nem működtetik, míg a helyes jeleknél rövidebb időtartamú jelfrekvenciás beszédáramok az RH jelfogó működését eredményezik. Az RH jelfogó működése tehát arra .használható, hogy a jelvevő készüléket jelfrekvenciás áramokat tartalmazó beszédáramok jelenlététől eredő hibás működés ellen megvédje. Ha a G jelfogó az XY jelfogó kezdeti működése és az RC jelfogó következő működése után működésbe jön, az RH jelfogó részére a következő áramkör záródik: re, rb, g érintkezők, föld. Az RB jelfogó tartó áramköre ekkor is, mint előbb, az rh érintkezőn át zárt állapotban marad. Minthogy az RC és RB jelfogók lassan felszabaduló jelfogók, az RB jelfogó a jelfrekvenciás áramlökést követő és ettől eltérő frekvenciájú áramok vétele közben működési állapotban marad. Szabadalmi igénypontok: 1. Előtétjellel működő hangfrekvenciás jelközlő berendezés, amelynek jellemzője a vevőkészülék működését megakadályozó készülék, amely működésibe jön oly áramlökés befejeződése folytán, amelynél az áram frekvenciája az elő tét jelekhez használt áram frekvenciájával egyenlő, az áramlökés időtartama azonban a vevőkészüléket működtető ármlökés időtartamánál kisebb. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek jelemzője a vevőkészüléknek az előtétjel útján való működtetését megakadályozó segédeszköz, amely a vevőkészülék működésének megakadályozása végett működésbe jön, ha az előtétjelet közvetlenül megelőző szünet rövidebb, mint az az időtartam, amely alatt a vevőkészülék a nyugalmi állapotba teljesen visszatérhet. 3. Az 1. vagy 2. igénypont .szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek jellemzője megszakított előtét jel első szünetének hatására működésbejövő, a vevőkészülék működését a megszakított előtétjel tartamára megakadályozó készülék. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek jellemzője élőtétjel-frekvenciájú áramlökéssel működtethető két készülék, amelyek közül az egyik (például RB jelfogó) az előtétjel hosszának megfelelő ideig tartó, áramlökéssel hozható olyan (például felszabadulási) állapotba, amelyben a vevőkészüléket működteti, a másik (például RH jelfogó) pedig az előtétjel hosszánál rövidebb áramlökéssel hozható olyan állapotba, amelyben az első készülék említett állapotba jutását megakadályozza. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek jellemzője lassan felszabaduló jelfogó (például RB), amelynek működtető áramköre minden előtétjel-frekvenciájú áramlökés tartama közben nyitott állapotban van és amely felszabadulásakor a vevőkészüléket működésbe hozza, további jellemző második lassan felszabaduló jelfogó (például RC), amelynek működtető áramköre az előtétjei-frekvenciájú áramlökés kezdetén zárul és végén megszakad, jellemző végül oly jelfogó (például RH), amely működésbe jön, ha mindkét lassan felszabaduló jelfogó az említett áramlökés végén működésben van és amely működésekor az első lassan, felszabaduló jelfogó részére tartó áramkört zár. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek jellemzője jelszünetkor gerjesztett, a gerjesztés megszűnése után lassan leszabaduló jelfogó, amelynek áramköre minden előtétjel-frekvenciájú áramlökés kezdetén megszakad és amely felszabadulásakor a vevőkészüléket működésbe hozza. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek jellemzője lassan felszabaduló jelfogó, amelynek működtető áramköre minden előtétjei-frekvenciájú áramlökés kezdetén zárul és az említett áramlökés végén nyílik, továbbá működése közben a jelszünetkor gerjesztett jelfogót működésben tartó áramkör érintkezőit zárja. 1 rajz A kiadásért felel: á Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó ijznzsatoin. 623180. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálin utca 21-23.