137895. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vezérlőszerkezet gépek szabályozására
9 137.895 karokat i még két —27— rugó köti egymáshoz, ezek a röpsúlyok által létrehozott húzóerővel ellentétes érteleimben hatnak, azonban főként csak kisebb sebességeknél érvényesülnek. A tengelyirányban ható —28— rugó főként nagyobb sebességeknél érvényesül és szintén a röpsúlyok által létrehozott húzóerő ellen, működik oly módon, hogy a —23— tengelyt a —11— tengelytől eltávolítani törekszik. A —23— tengely a —SO— röpsúlyok, valamint a -—27— és —28— rugók összeműködése esetén a —10— állvány —29— és —30— ágyazásaiban csúszik el, amikor is magával viszi a —31— és —32— vállrészeket, amelyeken a —26— és —26'— ütközőbütykök foglalnak helyet. A —23— tengelyen még további —33— és •—34— vállrészek vannak kiképezve, amelyek egy ezen tengelyen ülő —35— perselyt fognak közre. Ezen a perselyen egy fogkoszorú van kiképezve, amely a —36— tengelyen levő —21— fogaskerékkel kapcsolódik. A —21— fogaskerék a —36— tengely végén helyetfoglaló—37— kötéltárcsával hajtható meg. A —35— perselynek belső —38— menete van, amely a —23— tengelyen elrendezett —40— karmantyú —39— külső menetével működik össze. A —40— karmantyún egy —41-— vállrész van kiképezve, amely a —43— nyílást vagy furatot tartalmazó —42— kart tartja. A —43— nyíláson a —10— állványban, rögzített —44— vezetőrúd van átdugva. A —23— tengelyen még egy további —32— vállrész is van elrendezve, amely az ugyancsak nyílást tartalmazó —45— kart tartja. Ez a —45— kar, ugyanúgy, mint a —42— kar, a —44— vezetőrudon elcsúszhatik. Egy, a —26'—• ütközőbütyökkel együttműködő —46— szabályozószerv a rajzon csak vázlatosan, körvonalaival van jelezve. A találmány szerinti vezérlőszerkezet működési módja a következő. A szabályozandó gép, pl. gázmotor hajtóműszekrényéből kinyúló tengely a. —14— kötéltárcsát forgatja, amikor is az ezen fellépő forgatónyomaték a —15— golyókra hat. E golyók részére a —11— tengely vállrészében ugyanolyan horony van kiképezve, mint a —14— kötéltárcsában. Ha a golyók által közvetített forgatónyomaték nem emelkedik túl azon az értéken, amely alatt a —13— rugó még összenyomva marad, úgy a —14— kötéltárcsa és a —11— tengely egymással kapcsolva maradnak. Ha azonban ez a forgatónyomaték jelenitékonyen megnő, ami pl. az egyik rész hirtelen megállásaikor bekövetkezik, úgy a —-14— tárcsa golyói hátraszoríttaitnak. Ezáltal a —13— rugó összeszorul és fékhatás jön létre, amely a még forgó rész mozgását egész rövid idő alatt meglassítja. A —11— tengely és —14— tárcsa között ilyenkor egy rövid időpillanatra rés keletkezik, amely felhasználható arra, hogy valamely elektromos megszakítószerkezetet hozzon működésbe, amely valamely, a még forgó rész megállítását létrehozó szerkezetet működtető áramkört zár. A —14— tárcsára átvitt forgatónyomaték normális értékénél a tárcsa a —11— tengelyt magával viszi, ami által a —20— röpsúlyok a —17— és —10— karok révén, mozgásba jutnak, egymástól a centrifugális erő hatása alatt távolodni törekszenek, aminek következtében a —22— tárcsa a —23— tengelyt a —11— tengelyhez közelebb hozza, ami a —28— rugó összeszorításával jár. A —23— tengely tehát elcsúszik a —29— és —30— ágyazásokban, eközben magával viszi a —32—, —31— és —41— vállrészeket, a —4fo— karmantyút, a —42— és 45— karokat, valamint a —35— hüvelyt, amely elmozdulásnál az említett részek mindenkor a —44— vezetőrúddal párhuzamosak maradnak. A -—23— tengelyen lazán ülő -—35— hüvely elfordul a —23— tengelyen, miközben a —21— fogaskerék fogain lefelé csúszik, ha ezt a fogaskereket a -—37— tárcsa hajtja. A —37— tárcsa részt vesz annak a ^berendezésnek a mozgásában, amely a gép teljesítményét szabályozza. Ily módon, ha a gép teljesítménye változik, a —35— perselyt a —40— karmantyúval összekötő menetek a —40— karmantyú elmozigását a mozgó —23— tengelyhez képest növelik vagy csökkentik. A karmantyúnak előresietésót vagy visszamaradását a —31—, —32— és —41— ütközőbütykök átviszik a gép szabályozószerkezetét működtető szervekre, amelyeknek önműködő vezérlése az igénybevett hajtóerőtől kell hogy függésben álljon. A bemutatott kiviteli példa nem akar sem egy bizonyos szabályozó rendszernek, sem pedig egy segédmotor alkalmazási módszerének ismertetése lenni. Mindezek az elemek ismert módon képezhetők ki és éppen úgy állhatnak elektromos érintkezőkből, mint "pneumatikus, hidraulikus vagy más rendszerű berendezésekből. Kiválasztásuk a szabályozandó gép természete és a kitűzött cél szerint esetről, esetre kell hogy történjék. Szabadalmi igénypontok: 1. Önműködő vezérlőszerkezet gépek szabályozására, jellemezve oly centrifugális szabályozóval, melynek röpsúlyai a vezérlőszerveket működtető elemeket oly módon mozgatják el, hogy emellett még a vezérlőszervek kölcsönös helyzete a szerkezet járásának sorrendjében megváltoztatható. 2. Az 1. igénypont szerinti önműködő vezérlőszerkezet foganatosítási alakja, azzal jellemozve, hogy a vezérlést létrehozó szervek legalább egy része oly módon van beépítve, hogy egyidejűleg alávethető két, a gép járását befolyásoló tényező behatásának. 3. A 2. igénypont szerinti önműködő vezérlőszerkezet foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a gép járását befolyásoló tényezők egyike sebességének, másika pedig a motor által szolgáltatott energiának függvénye. 4. A 2. igénypont szerinti önműködő vezérlőszerkezet foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlést befolyásoló szervek koncentrikusan elrendezett elemeken vannak elrendezve, amelyek egymáshoz képest elmozoghatnak. 5. A 3. igénypont szerinti önműködő vezérlőszerkezet foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőszerveknek legalább egy része a centrifugális szabályozó röpsúlyainak kizárólagos hatása alatt áll. 6. A 4. igénypont szerinti önműködő vezérlőszerkezet foganatosítási alakja* azzal jellemezve, hogy a vezérlőszervek egy része egy tengelyen
