137878. lajstromszámú szabadalom • Gázhevítő és eljárás az üzembentartására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.878. SZÁM 24. c. OSZTÁLY — S-19307. ALAPSZÁM Gázhevítő és eljárás az üzembentartására Aktiengesellschaft für technische Studien cég, Zürich A bejelentés napja: 1943. január 7. Svájci elsőbbsége: 1942. január 30. A találmány gázhevítő, főként olyan Mérőtelepekhez, amelyekben valamely gáz alakú munkaközegnek, előnyösen levegőnek, legalábbis nagyobb része körfolyamban mozog és külső meleghozzávezetés útján közvetve hevítendő. Ilyesfajta telepeknél a munkaközeget 600 C°-ra és e fölé kell hevítem. Másrészt viszont a nyomás esés, amelyet á munkaközeg a bevítőn való átáramlásakor szenved, lehetőleg kicsi kell hogy legyen, minthogy ez a telep összhatásfokát igen kedvezőtlenül befolyásolja. A munkaközeg áramlási sebessége a hevítő belsejében tehát nem választható minden további nélkül olyan nagyra, amint az a jó hőátadás szempontjából kívánatos volna. Ennek folytán fennáll annak a veszélye, hogy a szerkezeti anyagok számára megengedett legnagyobb hőmérsékletet legalábbis a hevítőnek sugárzással fűtött részében túllépjük. A szóban forgó telepek jó hatásfokának elérésére szükséges továbbá, hogy a tűzgázok melege a lehető legjobban legyen kihasználva; a füstgázoknak tehát lehetőleg csekély hőmérséklettel kell a hevítőt elhagyniok. Abból a célból, hogy e különböző követelményeknek eleget tegyünk és hogy olyan hevítőt létesítsünk, amelynél meghatározott hőmennyiség átadására aránylag kis fűtőfelületre van szükség, a szerkezeti anyagok túlságos felhevülésével szemben azonban ennek ellenére nagy biztonságot nyújt, a találmány szerinti hevítő esetében a felhevítendő munkaközeg a hevítőnek egy főként sugárzás útján fűtött részén és egy érintkezés útján fűtött részén két párhuzamos áramban áramlik át, éspedig a főként sugárzással hevített részen egyenáramban, az érintkezés útján hevített részen pedig ellenáraimban a tűzgázokhox képest. A rajz a találmány tárgyának egy példaképpen! foganátosítási alakját mutatja egyszerűsített vázlatos ábrázolásban. A rajzon —1— jelöli egy egyébként fel nem tüntetett olyan hőerőtelep olajtüzelésű —A— hevítő jenek tűzterét, mely telepben a levegő mint munkaközeg körfolyamban mozog, mimellett azt legalább egy sűrítővel nagyobb nyomásra sűrítik, az —A— hevítőben külső meleghozzávezetésse! közvetve felhevítik és ezután legalább egy turbinában, mely mind a sűrítenek, mind pedig egy hasznos teljesítményfogyasztónak ad le teljesítményt, expandáltatják. —3— jelöli az égőt, melyhez az elégési levegő a —2—- vezetéken, a tüzelőanyag pedig a —4— vezetéken át áramlik. Az —1—i tüzelőkamra —5— csövekkel van kibélelve, amelyeken a körfolyam felhevítendő levegője áramlik át. A tűzgázok melegének egy része ebben az —1— kamrában főként sugárzás útján adódik át az —5— csövekre, a meleg egy része azonban érintkezés útján is átadódik az —5—• csövekre. A tűzgázok az —1— tüzelőkamrából második —11-— térbe jutnak, melyben —7— csőrendszer van elrendezve, amelynek a tűzgázok érintkezés útján adnak át meleget. Az —A— hevítőben felhevítendő levegő —12—• vezetékbe áramlik és a —6— helyen két párhuzamos áramra oszlik, melyek egyike egyenáramban a főképpen sugárzás útján fűtött —5— csőrészbe, másika pedig, a tűzgázokhoz képest ellenáramban, az érintkezés útján fűtött —7— csőrészbe áramlik. Az eközben felhevült párhuzamos áramok a —13— helyen ismét egyesülnek, ahonnan azután —14— vezetékbe jutnak, mely az ismertetett módon felhevített levegő által befutandó körfolyampálya további részét képezi. A —11— térből kiáramló gázok, vagyis azok, amelyeket rendesen füstgázoknak neveznek, ezután még egy —8— előmelegítőn áramolnak át, amelyben a —3— égőhöz vezetendő, —9—- csőrendszeren át áramló elégési levegőt melegítjük elő. Az erősen lehűlt friss gázok végül a —10— kürtőn át jutnak a szabadba. Hogy a fent ismertetett —A— hevítőben lejátszódó folyamatokról képet lehessen alkotni, megemlítjük, hogy a felhevítendő levegőt a főképpen sugárzás útján fűtött —5— csőrészben a vele egyenáramban áramló füstgázok például 300 C°-ról 600 C°-ra és az érintkezés útján fűtött —7—• csőrészben a vele ellenáramban áramló tűzgázok szintén 3O0 C°-r61 600 C°-ra hevíthetik, miközben a tűzgázok az —1— tűztérben például