137851. lajstromszámú szabadalom • Redőny reteszelő készülék, különösen ablak faredőnyökhöz és annak szereléséhez való szerszám

137.851 3 rudat a külső határhelyzetében elreteszeli. A —29— fül a —6— ablakkeret alsó lapjával párhuzamos síkban van. Az —5— rúd, a reteszelési határhelyzetében, visszatolással szemben a —30— keret helyett tetszés szerinti biztosító elemmel, pl. a —29— fül mozgási pályájába vagy a —29— fül belső kör alakú nyílásába iktatható ütközővel is biztosítható. A 16., 17., 18. ábrákon látható ötödik megoldási alaknál a csúsztatható —5— reteszelőrúd nem vízszintes, hanem a helyiség felé lejtő —14— furatban van vezetve. A —14— furat belső vége a —6— fakeretben alakított, a belső —20— ablak —32— kallantyújával együttműködő ismert —31— kallantyúfészek alatt van elrendezve. A —14— furat henger alakú, azonban a jobboldali vége csonkakúp alakban bővül. Az ismert —31— kallantyúfészket az ismert —33— kallantyúfészekfedőlemez takarja, mely részben a —14— furat jobboldali torkolatát is fedi. Az —5— reteszelőrúd belső vége a 17. ábrán felülnézetben látható —34— fül alakjában van meghajlítva. Az —5— jobboldali végén, továbbá a —34— fülnek az az —5— rúddal párhuzamos szabad végén a —35— és —36— bevágások vannak. Ezek a —35, 36— bevágások, a —33— lemez alsó szélével együttműködve, az —'5— rúd két csúsztatási határhelyzetét, megszabják és ezenkívül az —5— rúdnak a saját tengelye körüli elfordulását megakadályozzák. A —33— lemez alsó széle ugyanis vagy a —35—• vagy a —36—• bevágásokba hatol. A szerelés oly módon történik, hogy előbb az —5— rudat a lejtős —14— furatba bevezetjük és ezt követőleg a —33— lemezt oly módon szereljük fel, hogy annak alsó széle vagy a —35— vagy a —=36— bevágásokba hatol. Ennek a megoldási alaknak az a további előnye, hogy az —5— rudat zárt belső és külső ablakoknál lehet működtetni. A —14— furat kúpos jobboldali vége az —5— rúd jobboldali végének a —34— fogantyúra gyakorolt nyomással való átmeneti leszorítását, rugalmas alakváltozását teszi lehetővé oly célból, hogy az —5— rúd —35— vagy —36— bevágásai és a —33— lemez alsó éle közötti kapcsolatot oldani lehessen. Az —5— rudat a saját rugalmassága tartja a felső helyzetében. A —33— lemez helyett külön reteszelőlemez alkalmazható. A 19. ábrán látható hatodik megoldási alaknál, amely ki nem támasztható, kakas nélküli redőnyöknél, továbbá ajtóredőnyöknél kerül alkalmazásba, a —3— reteszelőnyelv egyenes léc. Az —5— reteszelőrúd baloldali végére a —48— alátétlemez van ráhúzva. Az —5— reteszelőrúd —49— csapjának szabad végei a —48— alátétlemezzel együttműködve, az —5— reteszelőrúd jobboldali határhelyzetét megszabják. Az —5— reteszelőrúd —50— fogantyújának csavarmenetes nyúlványa a —26— fülescsavar fülében alakított csavarmenettel együttműködve, az —5— rúd tengelyirányú mozgatását teszi lehetővé. A —48— alátétlemez és a —49— csap a 16. ábrán is alkalmazásba kerülnek. A —6— keretben létesítendő vízszintes vagy lejtős —14— furat elkészítésének megkönnyítését célozza a 20—23. ábrákon látható fúrószerszám, amely gyors és pontos munkát tesz lehetővé. Ezen fúrószerszám használatához különleges ügyesség vagy szakértelem nem szükséges. A fúrószerszám a —38— fúrót vezető és annak forgatását megengedő, az •—56, 56— tüskékkel ellátott —37— perselyből, utóbbival egy testet alkotó, fordított L^alakú —39— vázból, a —39— váznak a —37— persellyel párhuzamos szárán csúsztatható és mindenkori beállított helyzetében a —40— szárnyascsavarral rögzíthető —41— tolókából és a —41— tolókán a —42— szárnyascsavaranyával és az —54— csavarorsóval rögzített —43— beállítóléeből áll. A —43— beállítóléc alsó végén á —38— fúró mértani tengelyének folytatásában elrendezett kör alakú —44— áttörés van. A —43— beálítóléonek a —37— hüvely felőli oldalán a —45— rögzítőhorony van alakítva. A —43— beállítóléc keresztmetszeti méretei a —3— reteszelőnyelv keresztmetszeti méreteivel egyeznek. Az —54— csavarorsó a —43— beáillítóléche^ viszonyítva csúsztatható, fordított L-keresztmetszetű —46— ékelőtest •—47— hasítékán hatol át. A —42— szárnyascsavaranyával és az —54— csavarorsóval a •—46— ékelőtest a használati helyzetében rögzíthető. A —46— ékelőtest —55— áttörésén a —39— váz vízszintes része hatol át, mely a —46— ékelőtest pontos függélyes vezetését biztosítja . A fúrószerszám használata a következő: A —7— reteszelőfeszek elkészítése és a —3— fedőlap rögzítése után a fúrószerszám —43— beállítólécet a —8— fedőlap —9— áttörésén át a —7— reteszelőf eszekbe oly mélyen vezetjük be, hogy a —45— rögzítőhorony a —8— fedőlap síkjába kerüljön. Ezt követőleg a —46— ékelőtestet a —43— beállítóléchez viszonyítva annak szabad vége felé csúsztatjuk. Ezáltal elérjük azt, hogy a —8— fedőlap —9— áttörésének a —11— áttöréssel szomszédos szélei a —45— rögzítőhoronyba hatolnak és a fúrószerszám —43— beállítólécét az ablakkerethez viszonyítva rögzítik. A —46-,— ékelőtest alsó vékonyodó szabad végének két vülaága van (22. ábra), úgyhogy a —46— ékelőtest az alsó határhelyzetében sem kerülhet a —38— fúró mozgási pályájába. A —46— ékelőtest alsó ék alakú vége — mint ez különösen a 20. ábrán látható —, a —8— fedőlap befelé hajlított —10— nyúlványára szorul. Ezt követőleg a fúrószerszám vázának a fúróval szomszédos végét — pontos vízszintes helyzet beállítása mellett —, az —56— tüskéknek a —6— keretbe való beszorításával rögzítjük és a —38— fúróval a —6— ablakkeretben a —14— furatot létesítjük. A —14— furat elkészítése után a —38— fúró tovább hatolhat, annak a veszélye nélkül, hogy a —43— beállítólécbe vagy a —46— ékelőtestbe ütközne. Ugyanezzel az elrendezéssel, illetve beállítással a 16. ábrán látható lejtős —14— furatot is elkészíthetjük. Itt a fúrás megkezdése előtt a —33— lemezt leszereljük és a —14— furat jobboldali végét külön szerszámmal kúposra kidörzsöljük. A —37— persely (20., 21. ábrák) az —56— tüskék helyett a rajzon nem látható fülekkel vagy nyúlványokkal lehet ellátva, amelyek segítségével a fúrószerszámnak a fúróval szomszédos vége fúrás közben átmenetileg rögzíthető.